Patanjali 8 angájával szemben, mely a Rádzsa jóga „szellemi” útját mutatja, a jóga 11 köre magának a gyakorlásnak a különböző technikáit ismerteti, melyek együttes alkalmazása harmonikus összhangot teremt. Az ászanák gyakorlásakor igény ébred arra, hogy a tudattal is dolgozzunk, és szervezetünkkel együtt, megtisztítsuk az évek alatt felhalmozódott szennyeződésektől...

A jóga éppen a nem-ártás miatt a lakto-vegetáriánus étkezést ajánlja. Ma már kissé megfordult a sorrend: aki szeretne jógát gyakorolni, előbb elmegy egy tanfolyamra, vagy vesz egy könyvet, ahol a raja jóga 3. és 4. lépésével, az asanakkal és a pranayamával (azaz a testgyakorlatokkal és a légzés uralásával kezdi), ám egy idő után, ha komolyan és elszántan gyakorol, akkor szembesülnie kell azzal, hogy szükség van némi önfegyelemre, többek között a táplálkozás terén is. Mert a tapasztalatok szerint hosszú távon nem lehetséges a spirituális fejlődés és a húsfogyasztás együtt.

A füstölők által kibocsátott füstgomolyagoknak, illatoknak jelentős szerepük van a szellemi elmélyülés különféle formáinak és mélységeinek megvalósításában. A füst gomolygása, szétáramlása, felfelé kúszó csíkja az elvont gondolkodásban, a szimbolizmusban nagy jelentőségű, ugyanis bizonyos dolgok, vagy lények sorsának alakulása, az egyes tevékenységek sikere, vagy kudarca azokból kikövetkeztethető, megérezhető a régi idők tanítói szerint.

Ruediger Dahlke: A lélek árnyai
Jung szerint az árnyék maga a tudattalan. Az a lény, akivel a legkevésbé szívesen azonosítjuk magunkat, ám akit legvégül mégis vállalnunk kell ahhoz, hogy elérjük a teljességet. Ebből a szempontból az árnyékot, illetve „sötét oldalunkat” rendkívül felemásan éljük meg: egyszerre taszít és vonz minket. Mindez külvilágunkban is megjelenik: hiszen ami másokban különösen zavar vagy vonz minket – bármilyen furcsán hangzik is –, szintén saját rejtett lelki tartalmainkra, elfojtott lélekrészeinkre vagy kiéletlen vágyainkra utal. Ám ahhoz, hogy teljes emberré váljunk, el kell fogadnunk és magunkévá kell tennünk árnyoldalunkat – ez lehet az ember legfőbb és legalantasabb célja is egyben.
Ez a mű éppen ezért nem is a szokásos értelemben vett olvasmány, hanem inkább az árnyak birodalmában tett, imitt-amott elvégzendő gyakorlatokkal tarkított utazás. Az árnyékkal végzett munka a tudatosulást szolgálja, tehát a szó szoros értelmében fényterápia. Aki elvégzi az itt bemutatott árnyékterápiát, az nyitottá, barátságosabbá és türelmesebbé válik – önmagával és másokkal szemben egyaránt. A könyv elevenbe vágó magyarázatai sokszor kellemetlenül érintik az olvasót, de mindennél világosabban megmutatják, hogyan békülhetünk ki személyiségünk árnyoldalával.
www.bioenergetic.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külső helyett a belsőre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

A hinduk éppen ezért szívesen nevezik vallásukat "szanátana-dharmá"-nak, azaz "örök vallás"-nak. Ennek megfelelően azt tanítják, hogy időről időre, mindig újból bölcs férfiak és testet öltött istenek jelennek meg, hogy hirdessék az igazságot. Ilyen volt Ráma, Krisna, Vjásza, Manu, Vaszistha, Agasztja, Savkara stb., de egyikük sem fektette le új tanok alapját, hanem csak a már kezdettől fogva ismert igazságot fogalmazta vagy hirdette meg újból. A hinduizmus tehát nem ahhoz a kerthez hasonlít, amelyet egy ember tervszerűen hozott létre, és amelyet utódai azután tovább fejlesztettek...

1959-ben, mikor a kínaiak megszállták Tibetet, Indiába távozott. Ott Csögye Trincsen Rinpocse útmutatásai által bevezetést nyert és tanulmányozta a Rime gyűjteményt, a Gyude Kundut (a Tantrák gyűjteménye), valamint a Lamdre-t (Út és Gyümölcsei). A három alapvető Szakja vonal, a Szakja, Tzár és Ngor vitele mellett Őszentsége Szakja Trizin tartja a teljes tanításait a „Vashíd”-nak, valamint a Nyingmapák „Hatalmas Tökéletesség”-nek is...

Az iszlám nem csupán elismeri az emberek teljes egyenlőségét, bőrszínüktől, származásuktól és nemzetiségüktől függetlenül, hanem ezt a gyakorlatban is alkalmazza. Allah a Szent Koránban leszögezte: „Ti emberek! Férfitől és nőtől teremtettünk benneteket”, tehát az egész emberiség egy család, egy apa és egy anya leszármazottai. „És [törzs]szövetségekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy [leszármazásotok alapján] ismerjétek meg egymást!” (Korán 49:13). Az emberiség különbözősége Isten akaratából van, de nem jelent alá- és fölérendeltséget...