Menu Content/Inhalt
Főmenü > Természetgyógyászat > Az áyurvédáról röviden
 
Az áyurvédáról röviden
ImageA gyakorlati tudományt ismertet, amely kiállta az idő próbáját, simán kapcsolódik a legmodernebb gyógyító eljárásokhoz, megtalálja helyét a forradalmi gyorsasággal fejlődő modern orvostudományban, nem igyekszik annak és bármilyen más gyógyítási rendszernek érdemét csökkenteni, és nem próbálkozik önmaga túlértékelésével. A tökéletes egészség első titka, hogy saját választásunk eredménye legyen. Csak annyira lehetek egészséges, amennyire azt lehetségesnek tartom.

A tökéletes egészség olyan gondolkodást feltételez, amely a betegséget eleve elfogadhatatlannak tartja. Ahhoz, hogy ezt a döntést meghozzuk magunkban, és minden megnyilvánulásunkban megvalósítsuk, nagy segítséget ad az ájurvéda védikus bölcseleti rendszere.

Az ájurvéda szerint a magasabb szintű egészségi állapot felé az első lépés a prakriti (testtípus) meghatározása, ugyanis a prakriti mondja meg, hogyan kell a természet szerint élnünk. Testünk tudja, mi a jó és mi a rossz, és ha engedelmeskedünk a velünk született hajlamoknak, ki fog derülni, hogy minimális erőfeszítéssel megteremthetjük magunkban az egyensúlyt. Ha a testtípusnak megfelelő étrendet, gyakorlatokat, napi és idényjellegű tennivalókat követjük, egyensúlyzavaraink megszűnnek és újabbak sem keletkeznek egykönnyen.

A prakriti magában foglalja mind az elmét (a pszichét is), mind pedig a fizikai testet. A prakriti megértéséhez az elme és a test közötti találkozási pontokat kell vizsgálnunk. Ez az a hely, ahol a gondolat anyaggá alakul; ezt három működési elv uralja, amelyet dósáknak nevezünk. A dósák egyedülállók és rendkívül fontosak, mert ezek teszik lehetővé az elme és a test párbeszédét. A három dósa neve váta, pitta és kapha. A három alapvető működése:

- váta dósa uralja a mozgást,
- pitta dósa uralja az anyagcserét,
- kapha dósa uralja a szerkezetet.

Testünk minden sejtjének mindhárom elvet tartalmaznia kell. Az életben maradáshoz szükségünk van vátára, azaz mozgásra, amely lehetővé teszi a légzést, az étel továbbítását az emésztőrendszerben és az idegi impulzusok küldését az agyból a szervekhez, illetve vissza az agyhoz. Szükségünk van az anyagcserére, azaz a pittára, amely feldolgozza a táplálékot, a levegőt és a vizet. Létfontosságú szerkezet a kapha, amely összetartja a sejteket és izmokat, zsírt, csontot és inat képez. Miután meghatároztuk testtípusunkat, tanuljuk meg értelmezni is azt. A testtípus a keretforma, amelybe bele vagyunk helyezve, ám a sorsunkat nem tartalmazza. A testtípus ismerete egy jóval eszményibb egészségi állapot létrehozására tesz képessé. Sunil V. Josi briliánsan megírt könyve sikeresen segíthet ebben mindnyájunkat.

Ha egy ájurvédikus orvos ránk néz, mindenütt felfedezi a három dósa jegyeit, de nem látja magukat a dósákat, mert azok láthatatlanok. Anélkül vezérlik testünkben a fizikai folyamatokat, hogy maguk teljesen fizikai természetűek lennének. Viszont elég körülhatárolhatóak ahhoz, hogy elmozdítsuk, növeljük vagy csökkentsük őket; megrekedhetnek a szövetekben és áthelyeződhetnek a test más részeire, ahová nem valók, vagyis a fizikai létezés határán mozognak. A test és a lélek közötti résben rejtőzve semmi olyasmire nem hasonlítanak, ami nyugati tudományos fogalmainknak megfelelne. A májunk, a vesénk, a szívverésünk, az inzulinszintünk azok a mintázatok, amelyeket a három dósa változó játéka formál. Megszüntetni a betegséget annyit tesz, mint újra helyrehozni a dósák egymáshoz viszonyított, örökké változó kapcsolatát és megteremteni a prakritit, a velünk született testtípusunkat.

A nyugati gondolkodás szerint a természet az elvontság két szintjén: az anyag és az energia szintjén létezik.

Az ájurvédában az elvontságnak ugyancsak két szintje van: az egyik a három dósa, a másik az elvek egy csoportja, amelyet öt elemnek neveznek. A védikus bölcselet szerint az öt elem mindegyike az intelligenciaformák egy-egy kódja, amely az emberi elmét alkotja, és amelyen keresztül az ember a világot felfogja.

Az öt elem: Tér Levegő Tűz Víz Föld
Váta Pitta Kapha

A szavak elrendezéséből látszik a váta egyensúlyzavara és a hideg, szeles idő közötti kapcsolat, mivel a váta a "levegős" dósa, és a tudatosan sok levegő szél formájában túlságosan sok vátát eredményez.

A váta ember jellemző panasza a gázképződés a belekben, ami azt mutatja, hogy a váta és a levegő más módon is kapcsolódik. A levegő szubtilis, átható és könnyű, akár a váta.

A pitta ember általában meleget érez, ami a tüzet jelzi, és hajlamos lehet az izzadásra, amely a "vizességre" utal, ez pedig ugyancsak a pitta. A tűz agresszív, energikus és mozgékony, akár csak a pitta.

A kapha ember jellemző módon a "földön jár", és hajlamos az infarktusra, az eldugult melléküregekre és egyéb nyálkahártya problémákra, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a túlságosan sok vízhez. A víz és a föld együtt tunya, nyúlós és félig szilárd, félig folyós, akárcsak a kapha dósa.

Az ájurvéda bizonyos tartós minőségeket ír le, amelyek az egész természetben megnyilvánulnak, az egész univerzumot áthatják, s ez a 20 guna. A 20 guna végső jelentősége az, hogy a test határain túlra terjeszti ki az emberi természetet. Az ember mint sejtek halmaza a bőre határánál véget ér; a gunák halmazaként azonban beleolvad az egész természetbe. A természet naponta teszi fel a kérdést: "Egyensúlyban vagy-e a környezeteddel?" A természet mondja ki a végső ítéletet egészség vagy betegség dolgában aszerint, hogy miként vagyunk képesek egyensúlyban maradni a világgal, a gunák szakadatlan játékával. Az egyensúly: rugalmasság a változásokkal szemben. A tökéletes egyensúly: tökéletes rugalmasság a szakadatlan változások közepette.

Megfigyelhetjük, hogy a pittában és a kaphában közös az olajosság, a pittában és a vátában közös a könnyűség, a vátában és a kaphában közös a hideg. A 20 fizikai guna ismeretében és használatában tudjuk az ájurvédikus gyógyítást művészi szinten végezni.

A testtípustól függő dósa-eltérések guna szintű elemzése:

Váta levegó, éter Pitta tűz, víz Kapha föid, víz
száraz - olajos - nehéz
könnyű - átható - lassú
hideg - meleg - hideg
durva - könnyű - olajos
finom - mozgó - síkos
mozgó - folyékony - sűrű
tiszta - savanykás szagú - finom
szétterjedő - statikus

Célirányossá és nagyon finommá, ugyanakkor nagyon hatékonnyá teszi a gyógyító beavatkozásokat. A gunák állandóak a természetben, akár általában a világról, akár specifikusan az emberi testről van szó.

Az ájurvéda szerint mi magunk olyan ökológiai rendszer vagyunk, amely tökéletesen illeszkedik a körülöttünk levőhöz - mi is olyan ellentétek között mozgunk, amelyek a könnyű vagy a nehéz, a hideg vagy a meleg, az állandóság vagy a változékonyság, a simaság vagy az érdesség érzetét keltik bennünk. Ha megfigyeljük a gunák viszonyát egy-egy dósához, megtapasztalhatjuk dinamikus egyensúlyukat, és átélhetjük, ahogy a természet gazdagítja személyiségünket és finomítja érzékeinket.
 
Forrás: Dr. Daubner Béla előszava Sunil V. Joshi Ájurvéda és Pancsakarma c. könyvéhez, Édesvíz, 1999
 

A Világ Tanítói

Get the Flash Player to see this player.
Flash Image Rotator Module by Joomlashack.
Ajaib Singh
Prabhupada
Ching Hai
Steiner
Kriyananda

Barátaink

Siddhartha.hu
Santmat
Kepesseg
Aranyhegy
Body Talk
Asztrológia