Menu Content/Inhalt
Főmenü > Természetgyógyászat > Az akupunktúra egyéb módjai
 
Az akupunktúra egyéb módjai
ImageAz akupunktúrás kezelés legősibb módja a mechanikus ingerlés. Az őskorban erre a célra csontból vagy kőből csiszolt tűket, szúrószerszámokat használtak. A tűs kezelés nem tekinthető egyszerű mechanikus ingerlésnek, mert ebben az esetben a bimetall felépítés következtében már áram is folyik át az akupunktúrás ponton. Korunkban az aktív pontok kezelésének hagyományos mechanikus módját egyre inkább felváltja a korszerű eszközökkel, elektromos árammal, fénysugárral vagy ultrahanggal történő stimuláció. A párhuzamosított fénysugárral való ingerlést monokromatikus, vagyis azonos hullámhosszú fényt előállító lézergenerátorok teszik lehetővé. A lézerakupunktúra során az aktív pontok besugárzása vörös színű hélium-neon, vagy infravörös tartományban működő szilárdtest diódák által kibocsátott láthatatlan sugárnyalábbal történik.

Az ultrahangos vagy szonoakupunktúra során a nagyfrekvenciás koncentrált hanghullámokat egy piezoelektromos fej állítja elő. A viszonylag kis intenzitású ultrahang nem csupán a bőr külső felületét ingerli, hanem a tűs kezeléshez hasonlóan a bőr alatti rétegekre is képes hatást gyakorolni. Az elektroakupunktúrával összehasonlítva a lézeres és az ultrahangos kezelés hátránya, hogy hatásfokuk alacsonyabb, a hozzájuk szükséges készülékek meglehetősen bonyolultak és drágák, használatuk pedig szakismeretet igényel. Előnyük viszont, hogy alkalmazásuk nem jár semmiféle stresszel, (pl. tűszúrás, áramcsípés) így előszeretettel alkalmazzák gyermekek akupunktúrás gyógyításánál.

A tűs kezelés mellett a hagyományos kínai akupunktúra másik legelterjedtebb módja a hővel való ingerlés. Ennek a közismert nevén moxaterápiának nevezett technikának a lényege, hogy az aktív pont felett egy speciális gyógynövényt, többnyire fekete üröm szárított levelét égetik el rúd, henger vagy kúp formájában. A vastagabb moxarudat vagy a vékonyabb moxahengert meggyújtás után a kezelendő pont fölé tartják, és a belőlük kiáramló intenzív hő végzi az aktív pontok stimulálását. A moxakúpot gyógykenőcs vagy különféle gyógynövényszeletkék közbeiktatásával ráhelyezik a kezelendő pontra, és a csúcsán meggyújtják. A bőrön elhamvadó fekete üröm-zúzalék intenzívebb hőhatást kelt, mint a besugárzásos technika, ezért ezt égetésnek nevezik.

A moxás kezelés ritkább formája, amikor az akupunktúrás tű végére helyezik a moxakúpot, és ott égetik el. A bimetall tű nyelének melegítésekor ugyanis több áram folyik át az akupunktúrás ponton, ami fokozza az energiabevitelt. Megjegyzendő, hogy ugyanezen az elven növelni lehet a tűvel való energiaelvonást is. Ebben az esetben a tű nyelét folyékony szén-dioxiddal célszerű hűteni. Ennek legegyszerűbb módja, hogy egy elektronikai fejlesztésekben használt szén-dioxidos flakonnal befújjuk a tű nyelét úgy, hogy a permet ne a bőrre, hanem a testfelülettől kifelé szóródjon. A moxaterápia hátránya, hogy főleg égetéses kezelés esetén a bőr elszenesedik és csúnya, maradandó heget hagy maga után. Előnye viszont, hogy az intenzív hő hatására a bőr pórusai kitágulnak, és a moxakúp alá helyezett gyógynövény-szeletkék hatóanyagai bediffundálódnak a testbe. Az ily módon felszívódott hatóanyag sokkal intenzívebb hatást vált ki, mintha az a gyomron keresztül jutott volna a szervezetbe.

A moxaterápia érdekessége, hogy a hőbesugárzásos kezelés tónizáló hatással van a meridián energiaszintjére, míg az égetéses módszerrel csökkenteni lehet a behatolt energia szintjét. Az utóbbi eljárás feltételezhetően oly módon fejti ki hatását, hogy a bőrfelület megégetése során elzáródik a telített energiavezeték aktív pontja. Ezt követően ezen a ponton többé már nem képes a külvilágból energiát felvenni, így fokozatosan csökken a telítettsége. A kellemetlen illatú füst elkerülése érdekében német mérnökök kifejlesztették már a moxarúd modern változatát is, amelyben az intenzív infravörös hősugárzást elektromos árammal fűtött zafír kristály szolgáltatja. Mellékesen megjegyezve a köpölyözés éppen ellentétes hatást gyakorol a szervezetre, mint az égetéses moxaterápia. Ebben az esetben a bőrfelületre helyezett harangokban keltett vákuum szinte kiszívja, kitisztítja az eldugult akupunktúrás pontokat, ami az energia-beáramlás megnövekedését eredményezi. A köpölyözéssel nem csak a meridiánok egyes pontjait lehet kitisztítani, hanem a test különböző részein található reflexzónákra is hatást lehet gyakorolni.

A moxaterápiával kapcsolatban megemlíthető még, hogy léteznek ezzel megegyező hatású, házilag is alkalmazható eljárások. Ilyen a helyi fájdalmak csillapítására szolgáló őrölt fehér bors. A fehér borsot vízzel és liszttel összekeverve a fájó területre kell kenni, és addig kell rajta hagyni, amíg a helyén égő-vöröses folt keletkezik. Erősebb hatású az őrölt mustármag és az ecet keveréke, amelyet a fájó területre rakva gézzel és ragtapasszal le kell ragasztani, és az égő érzés megjelenéséig rajta kell hagyni. Hasonló hatást vált ki a fokhagymapor alkalmazása, amelyet kb. 3 órán keresztül kell a kezelendő helyen tartani.
 
Forrás: Kun Ákos, Ezoterikus körkép, 1999
 

A Világ Tanítói

Get the Flash Player to see this player.
Flash Image Rotator Module by Joomlashack.
Ajaib Singh
Prabhupada
Ching Hai
Steiner
Kriyananda

Barátaink

Siddhartha.hu
Santmat
Kepesseg
Aranyhegy
Body Talk
Asztrológia