Menu Content/Inhalt
Főmenü > Vegetáriánizmus > Ahimsa Paramo Dharma - A legfőbb Törvény a "nem-ártás"
 
Ahimsa Paramo Dharma - A legfőbb Törvény a "nem-ártás"
ImageVegetáriánusnak lenni jó. Különböző emberek különböző okok miatt döntenek a vegetáriánus táplálkozás mellett. Úgy gondoljuk, vegetáriánusként, hogy vegetáriánusnak lenni magánügy. Ahogy húst fogyasztó embertársaink úgy érezhetik, az ő magánügyük, ha halott állatok húsát fogyasztják. Ám a mai globalizált "világfaluban" maximálisan felelősek vagyunk egymás tetteiért, hiszen a Földet csak ajándékba kaptuk az unokáinktól. Szabadok vagyunk mindannyian, a döntéseinkben is.

Itt csak érveket, gondolatokat szeretnénk adni a vegetáriánus étkezés mellett.

Ahimsa Paramo Dharma - legfőbb Törvény a nem-ártás Ősi bölcsesség ez. Először a Dharmáról:

Dharma, szanszkrit szó. Legjobban talán a kötelesség, vagy törvény szóval lehetne lefordítani. Dharma: Mi, emberek azért jövünk a Földre, azért öltünk testet, mert valamilyen feladatunk van. Gondoljunk csak bele: lehetséges, hogy egy ember megszületik a Földre, leéli az életét és semmi, de semmi dolga sincs itt a világon? Holy Guru Ji csodálatos könyvében, a Líla Amritban van egy történet: Egy ember elment Sri Mahaprabhujihoz, aki egy jógamester, egy guru volt Indiában a XIX-XX. Században. Odaállt elé és tisztelettel köszöntötte a Mestert, majd így szólt:

- Tudod, én tisztellek téged, mert sokan tisztelnek és bölcs embernek látszol; ám el kell, hogy mondjam neked, Én nem hiszek Istenben.
Mahaprabhuji szelíden rámosolygott és azt mondta:
- Ülj le nyugodtan; tudod, az egér nem hisz Istenben; az elefánt nem hisz Istenben; a tigris sem hisz Istenben. Csak és egyedül az Ember hisz Istenben. Tehát, te bemutatkoztál. Majd így folytatta:
- Enni, inni, aludni és utódokat nemzeni az állatok is tudnak. Ha az ember csak ennyire képes, akkor nem ember. (A Líla Amrit, Dívali kiadó 1996. nyomán)

Tehát ha az ember "több akar lenni" az állatoknál, akkor el kell gondolkodnia, hogy mivel is az, ami az evésen, iváson és az utódok nemzésén túl van. Természetesen ezek nagyon fontos dolgok. Evés ivás nélkül nem tudnánk életben maradni. Utódok nemzése nélkül pedig kihalna az emberiség. Ám ezt az állatok is tudják! S ha egy ember csak ezekkel a dolgokkal foglalkozik, akkor szinte állati életet él. Kegyetlen ezt így kimondani, de ez a valóság.

Szerencsések azok, akik rátalálnak a saját Kötelességükre, arra a Dharmára, melyet végezniük kell. Ez az a Cél, az a Feladat, mellyel eljöttünk a Földre. Természetesen ez a Feladat minden embernek különböző. Sőt egy embernek számtalan kisebb-nagyobb Dharmája lehet: ellátni a családot, tisztességesen végezni a munkát a munkahelyen, helyt állni magyarként, németként, malájként, vagy bármilyen nép tagjaként; jó katolikusnak, buddhistának, vagy bármilyen vallásúnak lenni, stb.?

Ám minden embernek van egy KÖZÖS Dharmája is: s ez a legfőbb, a "nem-ártás".

Az Ahimszáról jelent meg már egy írás a veg.hu-n. Az ahimsa (ejtsd: áhimszá) szintén szanszkrit szó: Himsa azt jelenti, hogy ártani valakinek. Az "a" egy fosztóképző, tehát az ahimsa azt jelenti, hogy nem ártani senkinek. Az ahimsa része a négy jógaút elveinek is: A raja (ejtsd: rádzsa) jóga, a királyi út elveinek.

A rája jóga egy nyolc lépésből álló felosztása a jógának. Az első lépés a jáma, a "külső fegyelem" szabályainak elsajátítása. S ezek közül az első az ahimsa, a nem-ártás elve. Az ősi időkben, ha valaki a raja-jóga elvei szerint szeretett volna gyakorolni, akkor keresett magának egy Mestert. S mielőtt egyáltalán neki kezdhetett volna a gyakorlásnak, előbb a "külső és belső" fegyelem szabályainak kellett megfelelnie. Meg kellett tisztítania testét, elméjét, fel kellett vérteződnie a gyakorláshoz szükséges önfegyelemmel. Az első elv, az ahimsa szerint vegetáriánussá kellett válnia.

A jóga éppen a nem-ártás miatt a lakto-vegetáriánus étkezést ajánlja. Ma már kissé megfordult a sorrend: aki szeretne jógát gyakorolni, előbb elmegy egy tanfolyamra, vagy vesz egy könyvet, ahol a raja jóga 3. és 4. lépésével, az asanakkal és a pranayamával (azaz a testgyakorlatokkal és a légzés uralásával kezdi), ám egy idő után, ha komolyan és elszántan gyakorol, akkor szembesülnie kell azzal, hogy szükség van némi önfegyelemre, többek között a táplálkozás terén is. Mert a tapasztalatok szerint hosszú távon nem lehetséges a spirituális fejlődés és a húsfogyasztás együtt.

Összefoglalva:

Az ember, aki felelősnek érzi magát a saját és környezete egészségéért, a békéért, az csakis a vegetáriánus étkezés mellett dönthet. Mert a legfőbb törvény a nem-ártás, minden élőlény védelme.

Om, Shanti Shanti Shanti!

Béke, Béke, Béke Minden Lénynek!
 
Forrás: Nawesh - www.vegetarianus.hu
 

A Világ Tanítói

Get the Flash Player to see this player.
Flash Image Rotator Module by Joomlashack.
Ajaib Singh
Prabhupada
Ching Hai
Steiner
Kriyananda

Barátaink

Siddhartha.hu
Santmat
Kepesseg
Aranyhegy
Body Talk
Asztrológia