Menu Content/Inhalt
Főmenü > Jóga > A Hatha Jóga jelentése
 
A Hatha Jóga jelentése
ImageA Hatha szóban a Ha szó napot jelent, a Tha pedig holdat. A nap és a hold, a yang és a yin az energiát szimbolizálják. Mindkét energia egymás ellentéte, mégis egymást állandóan kiegészítve törekszenek az egyensúly állapot elérésére. A Hatha jóga célja tehát, hogy segítségével egyensúlyt találjunk a yang aktív, és a yin passzív ereje között.

Az ayurvédikus filozófiában (tulajdonképpen az élet megismerésének tana) az úgynevezett testi és szellemi tulajdonságainkról beszélünk. Ezek a tulajdonságok határozzák meg az emberi szervezet működését és a személy magatartását. Tulajdonságaink három félék lehetnek:

Rajas a tevékenykedést jelenti.
Tamas a passzivitás szanszkrit szava.
Sattva pedig az előbbi kettő között található, és harmóniát jelent.

A jógagyakorlatokban (asana) egyensúlyra törekszünk, és ha az egyensúlyt elértük, könnyedséget érzünk, mivel ilyenkor megfelelő a bennünk lévő feszültség mértéke, a yang és yin erő között egyensúly jön létre. Ilyenkor az energia szabadon áramlik bennünk, a gyakorlat elvégzéséhez pedig minimális energiára van szükség. Amikor a gyakorlat során a yang erő van túlsúlyban, akkor ez az energia kibillenti a gyakorlatot egyensúlyából. Ilyenkor az asana-ban túlzott mértékben az akcióra kerül a hangsúly; nincs szó könnyedségről, hiányzik az ellazulás, és az energia áramlása sem megfelelő.

Ennek az a következménye, hogy a gyakorlat során nem tudunk szabadon lélegezni, és gyorsabban el is fáradunk. Ezért olyan fontos minden gyakorlatban arra törekednünk, hogy a yang és yin energia egyensúlyban legyenek egymással. Ebben segít a technika helyes elsajátítása. A jóga gyakorlatok helyes technikáját és a harmonikus egyensúlyi állapot elérését a tanítvány tanára útmutatása alapján szerzi meg. A jóga gyakorlatok technikájának egyre tökéletesebb elsajátítása még más okból is nagyon fontos. Csak a megfelelő technikai tudás gondoskodhat arról, hogy testünket megkímélhessük az esetleges károsodástól vagy sérülésektől. Izületeinket csupán a megfelelő formában terhelhetjük, és azt is meg kell tanulnunk, hogy hogyan találjuk meg izületeinkben, izmainkban, végül pedig egész testünkben az egyensúlyt. Ha az asana során fájdalmat érzünk, az azt jelenti, hogy nem jól végeztük a gyakorlatot.

A testi fájdalmat minden esetben, mint közvetlen jelzést kell értelmeznünk, hiszen az arra jelzés, hogy valami nincsen rendben. Lehetséges, hogy a technikánk nem megfelelő, illetve, hogy testünk még nincsen abban az állapotban, hogy egy bizonyos pillanatban bizonyos teljesítményre képes legyen. Ilyen esetben fontos dolog a technikát javítani, ha azonban az nem segít, akkor könnyíteni kell az asanát, úgy, hogy valamilyen segédeszközt használsz vagy abbahagyod a gyakorlatot. Ez persze gyakran nem könnyű! Hiányozhat a szükséges technikai tudás, és az ember gyakran ezt sem tudja, a segédeszköz segítségével hogyan oldja meg az adott nehézséget. A legnehezebb feladat mindig az: ha a fájdalom tartósnak bizonyul, a tanítvány időben álljon le a gyakorlattal. Sokan sajnos gyakran esnek túlzásba, annak minden káros következményével. A sportolók között számos példával találkozhatunk.

A sportban az aktivitás mértéke erősen túlsúlyba kerül; az elért teljesítmény, az eredmény, ami fontos. A tréning során nemigen kerül sor ellazulásra, a jó közérzet, a kellemes érzés se jöhet számításba. A sportolók gyakran nem sokat tudnak a lélegzetvétel hatásairól, így előfordulhat, hogy valaki meghal anélkül, hogy testi oka lenne. A jógában legtöbbször az elernyedésen, a feszültség csökkentésén van a hangsúly. Az elernyedés lehetõsége az oka, hogy manapság egyre több ember igyekszik megismerkedni a jógával, hiszen a mindennapok feszültségének feloldása nagyon szükséges.

A fentiek olvasásakor jól érzékelhettük, hogy a gyakorlatok végzése során az izmok megfeszítésében illetve ellazításában önmagában nem létezik harmónia. mindkettőre egyszerre van szükség. A megfeszítés felépítésekor erősítjük az izmokat, és ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy bizonyos gyakorlatokat bizonyos ideig elvégezhessünk. Az izomfeszültségnek azonban egy időben az ellazítás ellensúlyát is tartalmaznia kell. A lélegzet és a vér csak abban az esetben áramlik úgy bennünk, hogy minden sejtünket felfrissíthesse és elláthassa energiával. Csak így lehetünk erősebbek, energikusabbak, hajlékonyabbak, lazák, frissek és lélekben alkalmazkodóak. Csak így jöhet létre az egészséges lélek. Csak így beszélhetünk EGÉSZségről. Ebben az összefüggésben még egy érdekes jelenségről beszélhetünk: az ellenállás elvéről. Ha a jóga gyakorlat során ellenállást teremtünk, igazán csak akkor jön létre energia és erő. Ha nincs ellenállás, nem történik semmi, és fejlődésről sem lehet szó. Ellenállást úgy teremthetünk, hogy mindig két egymással ellentétes irányban mozgunk, és így a helyes irányt kutatva harmónia keletkezik.

Például, ha a tadasana-ban (hegyi póz) állunk, lábainkat a föld felé nyomjuk (gyökeret eresztünk), ugyanakkor viszont testünket felfelé nyújtjuk. Ennek az a következménye, hogy a felfelé és lefelé irányuló mozgás közben hatalmas energia és erőfeszítés történik. Minden jóga gyakorlatban szisztematikusan felépítve keressük izületeinkben az eltérő irányba ható, egymással ellentétes mozgások egyensúlyát. Így jön létre az egység és TELJESSÉG. Ez a teljesség befolyásolja sejtjeink működését, és lesz az alapja egészségünknek, EGÉSZ-ségünknek. Gyakran tapasztalom, hogy a jógát gyakran, mint valami sportot gyakorolják. Amerikában és Európában is az Erő jóga kerül az érdeklődés középpontjába. Az Erő jóga az Asthanga jógából fejlődött ki.

Az Asthanga jóga 4 sorozat jógagyakorlatból épül fel. Sajnos ennek gyakorlása során a tanítványok igen könnyen versengésbe kezdenek egymással, mivel hamar SENKIFIÁNAK érezheted magad, ha a jógában nem kerülsz fel a negyedik fokozatba. Az igazi jógában azonban minden gyakorlatban a lélegzés a kiindulási pont. Valójában lélegezve fedezed fel, hol vannak a lehetőségeid. Lélegezve teremtek teret magamnak és a lélegzetem oda irányul, ahol tér van. Lélegezve irányulok a lélegzetvétel mozgására. A külső világból a dolgok lényege felé, belső világom felé irányítom önmagamat. Abban a pillanatban válik a jóga gyakorlat meditatív gyakorlattá. Abban az esetben már nem a technikával foglalkozom. A hogyan, a mi, és a miért elhalványul, és figyelmem a gyakorlat lényegére irányul.

Én vagyok a gyakorlatban. Lélegzetvételem már magától történik. A lélegzet oda megy, ahol tér van a számára, és ahol szükség van rá. Minden magától megy. Nem erőltetem meg magam. A lélegzés közben vagyok jelen. Ezt hívjuk a CSELEKVÕ MEDITÁCIÓNAK, és ez a Hatha jóga igazi lényege. A CSELEKVÕ MEDITÁCIÓ gyakorlatát átültethetem a mindennapok gyakorlatába, úgy, hogy ott folyamatosan teljes figyelmemmel vagyok jelen. Ha eszem, akkor eszem, ha beszélek, akkor beszélek, stb. Így kerülök valóságos kapcsolatba az élet dolgaival, erősödik éberségem, összpontosítási készségem.

Így tanulok meg ellazulni, és jó érzés tölt el, amikor tevékenykedem.

Szerző: Joan Van Rooijen
 

A Világ Tanítói

Get the Flash Player to see this player.
Flash Image Rotator Module by Joomlashack.
Ajaib Singh
Prabhupada
Ching Hai
Steiner
Kriyananda

Barátaink

Siddhartha.hu
Santmat
Kepesseg
Aranyhegy
Body Talk
Asztrológia