Menu Content/Inhalt
Főmenü > Asztrológia > A naprendszer bolygóinak szimbóluma és metafizikai jelentése I.
A naprendszer bolygóinak szimbóluma és metafizikai jelentése I.
Írta: Kozma Szilárd asztrológus   
ImageAz asztrológiával kapcsolatos legfőbb félreértés abból származik, hogy a bolygók által megtestesített, a bolygók által is megnyilvánuló metafizikai ősprincípiumok – kauzális ősi teremtő erők - jelentését, akárcsak a konstellációk által megtestesített spirituális erőterek metafizikai értelmét, háttérbe szorítják a bolygóknak és a bolygóállásoknak az emberi személyre gyakorolt, lényegében kevésbé fontos fizikai, pszichikai és spirituális befolyásával szemben. A BOLYGÓK JEGY- ÉS HÁZHELYZETE, VALAMINT AZ EGYMÁSHOZ ÉS A KARMIKUS PONTOKHOZ VALÓ VISZONYULÁSA (Egymással és a Karmikus pontokkal alkotott fényszögei) ugyanis, sokkal fontosab információkat szólgáltat az igazi asztrológus számára az adott személy spirituális, mentális és pszichikai struktúrájáról és sors-programjáról, mint amennyi értéket jelenthet az, hogy ez, vagy az a konjunkturális (aktuális időben érvényesülő) bolygó-konstelláció miféle hatást gyakorolhat akár az egészségére, akár a pillanatnyi sors-körülményeire! 
  
1. A NAP
 
Az individuális léttudat, illetve a személyiségtudat megtestesítője. Asztrológiai szimbóluma egy bezárt kör, a közepében egy ponttal. Az elsődleges (primer) személyi jegyek feltétlen kifejeződési kényszerét, az individuális jellegű spontán, önkéntelen késztetéseinket és megnyilvánulásainkat jelenti. A Nap a földi létezéshez, illetve az individuális tudathoz kötött lét-teljesség igényt és az individuális "Egész"-séget, az individuumnak az egész egyetemes létezésbe való "bekapcsoltságát" jelenti. Jelenti a biológiai lét határoltságában létező individuális személyi tudat kettős kötődését az individuális meghatározottságaihoz (a pont) és az Abszolút Szellem határtalanságához (a kör perifériája). A szimbólumok nyelve mindig az Abszolút Lét határtalan jelentéstartalmával, az abszolút léttudathoz vezető végtelen értelmezési lehetőségekkel hoz kapcsolatba bennünket.
 
A Nap grafikája ezért fordítva is értelmezhető: a kör jelentheti a személyi tudat fizikai meghatározottságait és a pont azt a minden egyénben létező isteni szikrát (A krisztusi, illetve a Buddha- potencialitást, amely eleve az egyetemes léttudathoz kapcsol minket állandóan. A grafikai ábrázolásban ez a középpont az a mértani hely, ahol a fizikai létben határolt individuális személyi tudat síkján (a kör síkján), áthalad a spirituális léttudat (a mindenkiben létező és elérhető: potenciális szellemi tudatosság) tengelye.
 
A Nap tehát egyrészt a természeti meghatározottságokat: az individuális és ösztönös képességeket, spontán késztetéseket, az individuális lehetőségeket és korlátokat és az ide vonatkozó elemi megnyilvánulásokat szimbolizálja, másrészt a szellemi öntudatára ébredő Ént, az egyetemes léttudatot elérni képes személyt. A születési horoszkóp Napjának a horoszkópban elfoglalt helye, jelzi azt a karakterünket maghatározó spirituális erőteret amelynek színezetében az individuális tudatunk kialakul serdülőkorunkban és amely színezet segítségével, annak alapján az értelmi erőnket és a szellemi világosságunkat a legkönnyebb lenne számunkra felélesztenünk, kitágítanunk és egész személyiségünkkel környezetünkbe szétsugározzunk, amennyiben igyekeznénk annak a konstellációnak, amelyben a Napunk található az eredeti (metafizikai) értékeit felfedeznünk, megismernünk és megtestesítünk.
 
2. A HOLD
 
Asztrológiai szimbóluma két egymásba érő, különböző sugarú körív, amely egy  konkáv grafikai ábrát hoz létre. A Hold a személyiség-tudat rejtett, ellenőrizhetetlen és finom: érzékeny és befolyásolható (önkéntelen információ- befogadó) részét testesíti meg.
 
A Hold a kollektív tudattalannal kapcsolatban álló individuális tudattalan lelkivilágot, és így mindazt a bennünk rejtőző (mágikus) erőt és hatalmat jelöli, amely életünket fenntartja és irányítja, anélkül hogy azt különösebben irányíthatnánk, befolyásolhatnánk, akaratunkkal,  racionális értelmünkkel. Mindezek által a nőies, nyugalomhoz és intimitáshoz ragaszkodó, kötődni és oldódni vágyó belső lelki életünket testesíti meg, asztrál- érzékenységünket tehát, aminek köszönhetően tudattalanul állandóan kapcsolatban állunk a létezés más lényeivel és más létformáival. Végső soron az önkéntelen információ befogadási, információ átalakítási és visszatükrözési képességünket, valamint a tudattalan kreativitásunkat.
 
Ezért az anyaság, a, szaporodás, növekedés, gazdagodás, a tágulás, vagyis a teremtésben való közvetlen (az embernél: hús - vér színtű részvétel princípiumát, testesíti meg. Az egyéni horoszkópban az anyához, nőknél az anyai állapothoz, az anyaság szelleméhez való önkéntelen és öntudatlan viszonyulást (vágyat, ragaszkodást, vagy elutasítást, önkéntelen irracionális félelmet) jelzi.

3. A MERKÚR
 
A gyakorlati racionális gondolkozási képességet, vagyis a lineáris logika segítségével történő összefüggés-látási (összefüggés-teremtési) és a megkülönböztetési képességet megtestesítő bolygó. A tapasztalatból szerzett információ intellektuális feldolgozásának és a lineáris információ- közvetítésnek a bolygója. A Merkúr által megtestesített teremtői őserő hatására, annak segítségével kapcsoljuk össze és egyeztetjük tudatosan a természeti életben szerzett tapasztalatainkat az egyetemes létezés folyamataival, modelljeivel. (Lásd a Merkúr által uralt Ikrek és Szűz jegyű szülötteknek a, minden megszerzett tapasztalati információt egyetlen összefüggő tudományos rendszerbe kapcsolni akaró igyekvéseit.).
 
Tudni kell, hogy a Merkúr által képviselt gondolkozói képességünk nem más mint az egyetemes értelemnek (A Logosznak: a Szent Szellemnek: az egyetemes információközvetítés őserejének) egy - egy a biológiai létben megnyilvánuló, elkülönült, individuális leképeződése.
 
Nem csak téves dolog, de egyenesen veszélyes a Merkúr által megtestesített rendszeralkotó képességünket olyan, a valóság próbáját ki nem álló, öncélú elmélet- és rendszergyártásra használni, amelyekkel egyéni hiuságunkat szolgálva, meg akarjuk nyerni az életünket, vagy elkápráztathatjuk (és félrevezetjük) önmagunkat és környezetünket. Ennek az öncélú haszonszerzést (életnyerést), vagy mások elbűvölését szolgáló tevékenységeknek a káros és végzetes következményeit egyrészt a környezetnek, másrészt mindenkinek magának kell elszenvednie mert az individuális becsvágy hatására, az elbűvölően érdekes és izgató rendszer felépítése közben oly nagyra növesztjük az intellektuális becsvágyunkat, hogy nehezen találunk vissza a közvetlenséghez, az emberbaráti kapcsolatainkhoz, az arányos személyiségtudat által biztosított harmóniához.
 
A többi bolygó által megtestesített emberi képességektől és személyi tulajdonságoktól különvált, azok hátrányára, azok háttérbe szorításával öncélúan meg nőveszett (felduzzasztott), vagyis a személyiséget alkotó többi testi, lelki és szellemi elemektől tulajdonságoktól: a lét-egésztől elszakadt, abba nem beágyazott, abban nem tükröződő és azzal nem számoló, öncélú merkúri (értelmi) tevékenység, legyen az logikájában, dedukciós módszereiben bármennyire izgalmas és eredményeiben bármenyire tetszetős, a Vénuszi felszínes ragyogáshoz hasonló és olyan kilátástalan élethelyzetekbe sodorhatja a valóság- és arányérzékét elveszítő személyt, ahonnan a visszatérés útja egyáltalán nem, vagy csak nagy áldozatok árán található meg. ( Például anyagi az értékek teljes elvesztésével járó, személyes és csoportos tragédiák árán.).
 
A Merkúr  által képviselt őserőhöz való diszharmonikus viszonyulásaink következtében létrehozott intellektuális csapdákról a Bábel torony és a Labirintus mítoszai beszélnek.

 4. A VÉNUSZ
 
Asztrológiai szimbóluma egy teljes kör, alul egy kis kereszttel. A Vénusz a négy ősi alapelemnek: a földnek, a víznek, a tűznek és a levegőnek a harmonikus egységét jeleníti meg. A Vénusz a feltétlen és önkéntelen, tehát szándéktalan természeti (és az ember esetékben lelki) kiegyenlítődési igény ősprincípiumának a megtestesítője, az élőlényekben tartalmazott és a lények által megtestesített feminin és maszkulin princípiumok természeti kiegyenlítődésre való törekvésének a megtestesítője.
 
Ezért a Vénusz asztrológiai eszméje is a természeti (szexuális) kiegyenlítődésre, a természetes kiegészítődésre: szenvedélyes szerelemi érzéseket és szexuális kielégülésre való vágyakat (a testi harmóniára és az azt szolgáló kényelemre való törekvést, a művészetnek az érzékiség kifejezésére vonatkozó ágazatait, valamint mindezeknek a létrehozásához, illetve megszerzéséhez szükséges pénzt) jeleníti meg. A Vénuszi teremtőerő nem tartalmaz spirituális és törekvést a fentiekben leirt természeti áthatolás és kiegyenlítődés megvalósításában, csak elemien egymáshoz vonja, egymáson áthatoltatja és ezáltal egységbe vonja a Jin és a Jang, a feminin és a maszkulin ősprincípium szerint megoszló ősi elemek természeti (testi) megjelenítőit. 
 
A Vénuszi vonzásnál nem jelentkezik (nem munkálkodik) semmiféle tudatos és akarati mozzanat a nemek szerinti testi kiegyenlítődési létrehozásában, hanem a Teljesség létrehozásának az egyetemes kényszerére van bízva a vénuszi elv megvalósulása. Ezért a Vénusz hatása és a Vénusz ereje önmagában akaratilag kivédhetetlen, irányíthatatlan, ellenőrizhetetlen, rendszerezhetetlen és racionális logikával megmagyarázhatatlan, értelmezhetetlen. A Vénusz hatása (vonzása) mindig egyértelműen nyilvánul meg és az ember valósággal tehetetlen annak hatásával szemben, hiába próbálja azt szabályozni, mérsékelni, elfojtani vagy rendszeresíteni. Sőt: ez utóbbi esetben minden próbálkozás vagy tragédiával, vagy a személy teljes elsorvadásával, a személyi tudat korrumpálódásával azaz megzavarodásával végződik.
 
Egyszóval a Vénusz hatásánál lehetetlen minden logikai, racionális és akarati szabályozás. Amennyiben sikerül egy embernek saját személyében a természet egyensúlyát, vagyis a négy alapelem harmonikus egységét helyreállítani és ezen keresztül a Vénusz szellemének a jótékony hatásait magába fogadni, valamint azt magából kiárasztani, önmagát kellemessé harmonikussá és nagylelkűvé varázsolja.
 
Amennyiben nem, akkor a birtoklási ösztön, a féltékenység, az örök elégedetlenség, az intrika, a tisztességtelen és öncélú  csábítás, a korrupció, a rosszindulat, a rothadás, a szexuális zavartság vesz erőt rajta és ezáltal a testi és a lelki zavarodottság, a deréktáji fájdalmak, a vese és a húgyhólyag betegségei válnak krónikussá és önmaga a lelki viszályok forrásává, kellemetlen és mások által került, vagy kihasznált és kizsákmányolt személyiséggé válik.    Férfi horoszkópban a nőkhöz való viszonynak minőségét, nyíltságát vagy zavartságát, a vágy intenzitását, ellentmondásosságát vagy harmonikus mivoltát testesíti meg. A női képletben a nőiséget, egész női szexuális ösztönvilágával, zavart, vagy harmonikus érzékiségével. Jelenti a még, a partnereinkhez, a kényelemhez és a pénzhez a való arányos és harmonikus, vagy túlméretezett viszonyunkat, ezek megszerzésére vonatkozó természetes, vagy öncélú törekvéseinket, harmonizációs készségünket és nem utolsó sorban a szépérzékünket, a művészi hajlamainkat és tehetségünket is.

5. A MARS
 
Asztrológiai szimbóluma egy teljes kör a tetejében egy negyvenöt fokra jobbra dőlt, felfelé irányuló kis nyíllal. Amennyiben a princípium kifejezést a közvetlen magyar értelmében (Őskezdet!) használjuk, a Mars a princípiumok princípiumának a megjelenítője. A Mars a legősibb, legelemibb, feltétel nélküli megnyilvánulása az Abszolút Szellemnek, vagyis maga a minőségtelen, de feltétlen és feltartóztathatatlan megnyilatkozás, amely nem ismeri a lehetetlent, a megtorpanást (megfontolást) és a meghátrálást.
 
A Mars feltételeket, korlátokat nem ismerő, illetve azokat ledöntő, széttörő nyers ereje által az Abszolút Szellem közvetlenül kiárad a teremtésbe, áthatol a spirituális szférákon és behatol a fizikai világba, rengeteg nyers energiát szabadítva fel ezáltal. A Mars jeleníti meg a spontaneitást, az erélyességet, a szellem összes kíméletlen, azonnali megnyilvánulási formáit, a férfiasságot, a célirányosságot, a nyílt, egyenes előretörést és a nyers, minden akadályon áttörő, mindent felégető tűzet, az új megnyilvánulást akadályozó régi formákat el pusztító tüzességet és az életadó állandó tiszta tűzet, amit a misztikában az örökmécses képvisel. Mindez által a Mars a kertelés nélküli gondolkozást és így, bizonyos értelemben az értelmi tisztánlátást is megtestesíti.
 
A Mars a Kos csillagképnek az ura és ezáltal az agykéreg, a célirányos látást biztosító a szemek, valamint a fej elülső, homloki részei kapcsolódnak hozzá, valamint a vérmérséklet. Női horoszkópban a férfiakhoz, a férfiassághoz való viszonyt és a nyers életenergiákat, az életkedvet és az életörömet testesíti meg. Férfi képletben viszont a nyers fizikai erőt, a nyers szexuális potencialítást, ennek irányultságát és az esetleges diszfunkcionális szexuális késztetéseket. A Mars azt a lételvet képviseli amely a végletekig taszítja (nyomja, hajtja, elviszi) a dolgokat ahhoz, hogy igazi alaptermészetük kiderüljön és meg lehessen különböztetni őket. Ezért a Mars princípiumának elfojtása, annak szükségszerű megnyilvánulási formáinak a visszafogása mindig katasztrofális tragédiákhoz, vagy a személyiségtudat teljes elsorvadásához vezet. A Mars a Polaritás egyetemes törvényéhez kötődik.
 
6. A JUPITER
 
Asztrológiai (grafikai) szimbóluma egy félkörívhez alulról a szárával kapcsolódó kereszt. Az ideograma a természeti tapasztalathoz kötött és tapasztalati bizonyosságra alapozó, információ- érzékeny, lelki életünket igénybe vevő és meghatározó princípiumra utal. A Jupiter az értéktudat, az értékítélet, a helyzetértékelési képesség és végső soron a spirituális fontossági sorrend-tudatnak (hierarchia) a princípiumát testesíti meg.
 
A Jupiteri elv metafizikai hatásainak mindmáig nem tulajdonítottak kellő figyelmet és a kollektív tudatból eredő társadalmi-közösségi szentimentalizmus hatására nagyon gyakran félreértelmezték. Amennyiben a Jupiteri princípiumot az emberi igazságossággal és így az egyetemes törvények által meghatározott mérték- és léptéktudattal kötjük össze, akkor nem a korrupt nagyvonalúság, az érdemtelen bőség és a szentimentális barátság bolygója, aminek a klasszikus Asztrológia beállítja, hanem a minőségi megkülönböztetési képességé, valamint a helyes értékítéleté. Így a Jupiter a kritikai elfogulatlanság bolygója, amely a metafizikai értelemben vett, szellemi sorrend megállapításának és fenntartásának, az élethelyzet és az életkörülmény ilyen jellegű (metafizikai)  megítélési képességnek a princípiumát testesíti meg, aminek csak annyiban van köze a társadalmi, vagy a földi hatalmi eszközök, a földi hatalmi képviseletek hierarchiájához, hogy azok segítik-e, vagy meggátolják az embert a megismerési (Teremtés- tágítási) és a kiegyenlítődési életfeladata végrehajtásában?
 
A Jupiter nem az elnéző nagyvonalúság bolygója tehát, hanem a vizsgáló és mérlegelő, de nem öncélú kritikai szembenézésé. A spirituális értékek megkülönböztetésének és meghatározásának a bolygója. Vagyis a józan, elfogulatlan ítéletnek és a helyzetkritikának a bolygója. Mert józan értékítélet és a valósággal való szembenézés nélkül a Szeretet korrupcióvá, zülléssé, kábulattá és támolygássá válik. Szemgyengüléshez és szembetegséghez vezet az "elnéző" nagyvonalúság, az a mentalitás amelynek segítségével valamit igyekszünk folyamatosan nem meglátni, mivel az, amit meg kellene látnunk fájdalmas és kényelmetlen tényekkel való szembenézésre kényszerítene bennünket. A Jupiter nem a Neptunnak az alsó oktávja, mint ahogy eddig értelmezték a klasszikus asztrológiában, hanem a Neptun által megtestesített egyetemes egységbe való visszakapcsolódás megvalósításának a feltétele. Ezért állnak együtt a spirituális éberség erőterét megtestesítő Halak csillagjegyében. A negatív Jupiter ezért hoz létre bennünk "rosszmájú" (a Máj, mint információ kiválasztó szerv a Jupiterhez kapcsolódik az asztrológia analógia-rendszerében), azaz igazságtalan kritikusi magatartást. Ezért romboljuk a kifelé irányított kritikánkkal, igazságtalan ítéleteinkkel a környezetünket, mert a kifelé, illetve anyagi világ felé irányított értékítélet helytelen eredményekhez és hamis következtetésekhez vezet.
 
Ezeknek a kifelé, vagyis a mások felé irányított ítéleteknek az személytelensége inkább álcázott egoizmusból fakadó önkényeskedés, mint egyetemes lét-szemléletből fakadó igényesség. Mert számomra nem lehet egyetemes, ami ugyanakkor nem személyes, amibe nem implikálom magam személyesen és nem vizsgálom meg, hogy én mit tehetek az egységbe való visszakapcsolás érdekében, abban a helyzetben, amit éppen megítélek. És egyébként is: az ember, embercsoport, állat, szociális, vagy természeti jelenség, stb., amelyre én negatívan hatok (még ha csak félelmemben is), az negatívan és így destruktívan fog visszahatni reám a KARMA (Az ok és az okozat, vagyis a hatás és a visszahatás) törvénye alapján. Az analógia alapján, azért szenvednek májpanaszokban egyes emberek, mert vagy igazságtalanul és kegyetlenül (gonoszsággal) ítélkeznek, kritizálnak mindent és mindenkit, vagy minden személyes kritikai vizsgálat nélkül elfogadnak bármit amit mások elébük tárnak, vagy mindenáron jót akarnak cselekedni, anélkül, hogy tetteik igazi (hosszú távú) következményeivel számolnának.
 
A májcirózisnak csak látszólag az alkoholnak a májra gyakorolt romboló hatása az oka, ez csak a fizikai következménye annak, hogy az alkoholisták huzamosan elkábítván magukat, lebénítják és elsorvasztják a szellemi értékítéletüket. A testrészeink és belső szerveink károsodása ugyanis, már csak következménye mindannak, amit mentális és ideális szinteken viszünk végbe. Ezért mondja Hamvas Béla, hogy az ember a számot tevő vétkeit elsősorban nem a test és nem a lélek, de még csak nem is a szellem szintjén követi el, hanem az ideák szintjének megfelelő, a személyi mentalitását meghatározó életképzeletében. A főbenjáró vétkeinket tehát ott követjük el, ahol hagyjuk, hogy az egységtől elszakadt (hamis) életideák mozgassák a vágyainkat, az akarati és az értelmi tevékenységünket.    Akik a Jupiter által képviselt princípiummal nem képesek huzamosan harmóniába kerülni,  idő múltával viselnünk kell a szem, az epe, a máj és a vércukor összezavarodásával kapcsolatos betegségek következményeit. 
 
7. A SZATURNUSZ
 
Asztrológiai szimbóluma a Jupiterével szimmetrikusan ellentétes: felül van a  természeti tapasztalást, a fájdalmat és az észlelési lehetőséget jelentő kereszt és alul van, a Hold szimbólumánál leírt tudattalan szellemi-lelki tartalmakat jelentő félkör.
 
A Szaturnusz jelentése ugyanis a Jupiterével kiegészíti egymást és spirituális értéktudat, vagyis szellemi hierarchia képzet és viszonyítási készség (Jupiter) nélkül el sem képzelhető igazi felelősségérzet és felelősségtudat, amit a Szaturnusz megtestesít. A Szaturnusznál, mint metafizikai létprincípiumnál a tapasztalás, a tudatosan megélt Teremtés (élet), az észlelés, tehát a határhelyzetek és a végső állapotok személyes ismerete az elsődleges. A Szaturnuszi által megtestesített létprincípium egyértelműen a Karma, vagyis az Ok és az Okozat, illetve a Hatás és a Visszahatás Törvényéhez kapcsolódik.
 
Ezért a Szaturnusz tágabb asztrológiai értelmében az Egyetemes Felelősségtudatot megtestesítő bolygó. Azért hívják misztikusan a  Nagy Tanítómesternek, mert addig kell egy - egy általunk asszimilálatlan és ismeretlen létprincípiummal találkozunk különböző tapasztalások láncolatán (fájdalom, betegségek, balesetek) keresztül, amíg ráébredünk a személyes (belső) harmonizáció szükségének a tudatára.
 
Az a személy aki kezdi végre felismerni a benne működő, visszafogó és ismétlésekre szorító szaturnuszi erőket, az hozzá fog saját személye pozitív átalakításához, átneveléséhez: a vak ambícióktól és a gyávaságtól, a gyűlölködő érzelmektől, a másokkal szemben táplált ellenséges képzetektől, imaginációjának a negatív gondolatképektől való megtisztításához. Aki ehhez nem fogott hozzá, hosszú távon mindenképpen veszteségre játszik, még akkor is, ha éppen milliárdokat kereső sikeres üzletember, befolyásos pártvezér, vagy épp az Egyesült Államok Elnöke. Talmi társadalmi csillogása mögött ott bujkálnak az egészségi, vagy a családi, szerelmi-szexuális nehézségei, kudarcai, problémái. Ezek hatására rá kellene jönnie a vele történő és az általa előidézett események igazi jelentésére és értékére, de előbb a Jupiter, a Mars, a Vénusz a Merkúr, a Hold és a Nap princípiumaival kellene harmóniába kerülnie, vagyis ezeket a benne létező őserőket kellene a saját személyiségén belül felszínre hoznia és egymás között kiegyenlítenie. 
 
Mindaddig, amíg az első hét, klasszikus bolygóknak a háttérbe szorított, elfojtott, vagy diszharmonikus állapotban létező hatásait (aspektusait) nem sikerül valakinek a mindennapi élet történései közben, saját személyében és saját életében felismernie és a beismerésen keresztül tudatosítania, majd e tudatosítás segítségével ezeket a horoszkópja által kimutatott negatív karakterjegyeket (lelki-szellemi tulajdonságokat) nem sikerült átalakítani pozitív és kreatív tulajdonságokká, örvendhet, hogy a születésének megfelelő vibrációs állapotban marad és nem kerül alacsonyabb vibrációs (létezési) állapotokba. Mert az idő múlásával, spirituális tudatosság nélkül, az emberiség kilencvennyolc százaléka inkább visszafelé süllyed a vibrációs skálán, mint hogy fennebb emelkedne. Ez az össz emberiség negatív pszichikai közérzetén, az átlag egészségi állapotának csökkenésén (az immunrendszer gyengülésén), valamint a természeti környezete szennyezettségén lemérhető.
 
Ez az ember a legnagyobb veszélyeknek teszi ki magát, amennyiben megpróbálja a következő három bolygó által képviselt ősprincípiumoknak megfelelő tulajdonságokat felébreszteni önmagában, különböző (divatos és könnyen elérhető boldogságot, valamint hamari sikert ígérő) mágikus eljárások (mágikus praktikák: agykontroll, dianetika, rejki, stb.) által.  Mindaddig tehát, ameddig, a hét klasszikus bolygó fényszöge, azok jegy és házhelyzete alapján nem sikerült önmagunk szellemi és lelki diszharmóniáit (örvényeit) megismerni és a megismerés segítségével felszínre hozni és egymás között kiegyenlíteni, a legközönségesebb fekete mágiázás számába megy az úgynevezett misztikus bolygók által képviselt személyi képességek erőltetett kifejlesztése és különböző, misztikus céloknak, vagy kicsinyes érdekeink (nyerészkedés, vagyon és más fajta előnyszerzés, mások szabad akaratába való beavatkozás, az általunk elképzelt jó útra való térítése érdekében, stb.) szolgálatába állítása.
 
A Szaturnusz a teremtési határhelyzetek egyetemes számontartásának és ezáltal a többi kilenc őselv pozitív érvényesülési lehetőségét, vagyis a teremtés zavartalanságát biztosító princípium, amely nem ismer kivételt, előjogokat vagyis nem ismeri a protekciót és ezért nem ismeri azt fantazmagóriát sem, amelyet a korrumpálható "Jóistenben" hívő vallásos ember kegyelemnek nevez.
 
Szerző: Kozma Szilárd asztrológus
www.kozmaszilard.hu
 

A Világ Tanítói

Get the Flash Player to see this player.
Flash Image Rotator Module by Joomlashack.
Ajaib Singh
Prabhupada
Ching Hai
Steiner
Kriyananda

Barátaink

Siddhartha.hu
Santmat
Kepesseg
Aranyhegy
Body Talk
Asztrológia