Menu Content/Inhalt
Bevezetés az iszlámba
Mit jelent az Iszlám?

ImageAz Iszlám jelentése: béke, alávetés, megadás. A béke azt jelenti, hogy az ember békében él önmagával és környezetével. Az alávetés pedig Isten parancsai iránti alázatot, odaadást és engedelmességet feltételez.

Az Iszlám nem új vallás. Lényegében ugyanaz az üzenete és útmutatása, mint amit Isten az összes többi prófétának kinyilatkoztatott, mindegyikük az "Isten akaratának való átadást", azaz az Iszlámot hirdette.

Fontos még hangsúlyozni, hogy a "mohamedánizmus" vagy "mohamedán" elnevezés, amely Európában az Iszlámra és a muszlimokra használatos, teljesen hamis, helytelen és félrevezető. Ez az elnevezés sérti az Iszlám valóságos szellemét. Hiszen a muszlimok nem imádják Mohamedet, sem más teremtett lényt. Hitük szerint csak Allahot lehet imádni.

Ki is Allah?

Allah arab szó, amelynek jelentése: az egyetlen Isten. A szó származása az AL-ILÁH (az Isten) összetételből vezethető le. A legrégebbi sémita írásokban az istent az IL vagy ÉL szó jelentette. Héber nyelven a Teremtőt Eloah (tbsz. Elohim)-nak nevezik, míg Jézus nyelvén az Alaha szó jelentette Istent. Az Allah szó Isten helyes arab elnevezése, mert ez az egyetlen kifejezés, amelynek nincs többes száma és neme.

A kérdésre visszatérve a Korán így válaszol:

"Az Irgalmas és a Könyörületes Allah nevében;
Mondd: Allah az egyetlen;
Allah az örökkévaló;
Nem nemzett és nem nemzetett;
És senki nem fogható hozzá." (112)

Allahban való hit az Iszlám hit alaptétele, hiszen Allah Egyedüliségében és Mindenhatóságában kell hinni, és el kell ismerni azt a tényt, hogy egyedül Isten az, akit áhítatosan imádni és szolgálni kell, és csak őhozzá fordulunk segítségért és bűnbocsánatért, mindenféle közbenjáró vagy közvetítő nélkül.
 
Miben hisznek még a muszlimok?

A muszlimok hisznek még Allah angyalaiban, prófétaiban, és hisznek az Ó- és Újszövetség isteni eredetében, azonban kételkednek azok néhány részének történeti egységében, mert meg vannak győződve arról, hogy azok nem hű megfelelői annak, amit Allah eredetileg kinyilatkoztatott, hanem emberi kéz beavatkozására utalnak. A Biblia-kanonizáció például mindenki előtt ismert fogalom, melynek során sok minden elveszhetett Isten eredeti kinyilatkoztatásából ill. sok minden bekerülhetett abba, amit utólag már nem lehet korrigálni.

A muszlimok hisznek még a halottak feltámadásában; hisznek az Ítélet Napjában és a mennyben vagy a pokolban letöltendő örök életben.

Noha hiszik, hogy az Isten MINDENHATÓ, és Neki van alárendelve az egész teremtett világ, ugyanakkor azt vallják, hogy az Isten az embert szabad akarattal, választási- és cselekvőképességgel áldotta meg, és ezért az Isten teljesen igazságosan teszi morálisan felelőssé őt azért, amit életében tesz. Az Iszlám azt tanítja, hogy a tetteinkért való felelősség terhét senki sem vállalhatja át a másiktól.
 
Ki a muszlim?
 
A muszlim az, aki aláveti magát Isten akaratának. Mivel az Iszlámban nincs papság, nincsenek templomi tisztviselők és hivatalos egyházi intézmények, a muszlimmá válás feltétele az, hogy meg legyünk győződve az Iszlám tanításának igazságáról és letegyük a hitvallást: "Tanúsítom, hogy nincs más istenség Allahon kívül, és Mohamed az Ő küldötte"; ami azt jelenti, hogy egyetlen egy Istenben kell hinni, és el kell ismerni Mohamed (Béke Legyen Vele) küldetését.

Ki volt Mohamed?
 
Mohamed (Béke Legyen Vele) Isten utolsó prófétája és küldötte. Tehát ő semmiképpen sem az első próféta az Iszlám történetében, hanem az utolsó; nem az Iszlám megalapítója, hanem annak lezárója. Vele jött Isten üzenetének átfogó, teljes és végső formája. Az ő feladata volt, hogy az előző prófétákat igazolja, és kijavítsa azt, amit tanításaikban az emberi fondorlat meghamisított. Küldetése MINDEN néphez szól és MINDEN időre érvényes.
 
Mit hisznek a muszlimok Jézusról?

A muszlimok igen nagyra értékelik Jézust (Béke Legyen Vele), s az ő anyját, Máriát (Béke Legyen Vele). A Korán elmondja, hogy Mária Jézust szűzen szülte és úgy beszél Jézusról, mint Isten szaváról (Legyél!): Jézus példázata olyan Allahnál, mint Ádámé, porból teremtette őt, majd így szólt: "Legyél! És lett." (3: 59)

Mint Isten küldötte, sok csoda adatott meg neki, mint pl. az, hogy meggyógyította a vakokat, életre keltette a halottakat, de világosan kijelentette, hogy mindez Istentől származik. Jézus Izrael fiaihoz lett küldve, akik elutasították őt, és összeesküdtek ellene; de az Isten megmentette őt. A Korán tanítása szerint nem ölték meg, és nem feszítették meg a kereszten, hanem felemeltetett az Égbe.

Milyen vallás az Iszlám?
 
A muszlimok vallásukat nagyon racionálisnak, s a hívő és a gondolkodó szellem kívánalmainak megfelelőnek tartják. Ezzel kapcsolatban a Koránban az áll, hogy az ésszerű gondolkodás képessége Isten egyik legfontosabb adománya az embernek, amelynek megfelelő használatára és továbbfejlesztésére Allah ösztönzi is őket.

Az Iszlám nem azt követeli hívőitől, hogy azok vakon, kérdések feltevése nélkül higgyenek és kövessenek mindent. Ehelyett az Iszlám az értelem használatára, a gondolkodásra és a személyes véleményalkotásra sarkall.

Az Iszlám a tudományok tanulmányozására éppen úgy figyelmet fordít, mint az egész teremtésben előforduló titokzatos dolgok kutatására. Hiszen az Isten a Koránban több helyen is arra szólítja fel az embert, hogy hitét, tudását és bölcsességét a természeti jelenségek, s a bennük rejlő harmónia, szimmetria és szépség megfigyelésével és tanulmányozásával mélyítse el.

Az emberek egyedi tehetsége és képességei Allah adományai, amelyeket ki kell bontakoztatni, tökéletesebbé kell tenni, és az emberiség javára kell fordítani. Az Iszlám semmiképpen sem törekszik hívei egyéniségének szétrombolására, hanem inkább azon fáradozik, hogy minden hívő egyéni tökéletességre jusson és kibontakoztassa egyéniségét.
 
Mit jelent az emberek egyenlősége és testvérisége?

Az Iszlám azt tanítja, hogy az emberiség egyetlen nagy család, amely felülmúlja a földi és a politikai akadályokat, s fehérek a feketékkel, vagy feketék a fehérekkel szemben egyáltalán nincsenek fölényben.

Az Iszlám erélyesen elutasítja a rasszizmus legcsekélyebb nyomait is, és az emberek közötti különbségtétel egyedüli alapjául az egyéni erkölcsi minőséget tekinti. Mivel az Iszlámban nincsen papság, alapjában véve minden muszlim egyenlő, attól függetlenül, hogy milyen társadalmi rangú, gazdag-e vagy szegény.

A muszlimok nem muszlimokhoz való viszonyáról az Iszlám azt tanítja, hogy ennek a kapcsolatnak kölcsönös figyelmen és főként tolerancián kell nyugodnia. Következésképpen a muszlimoknak és nem muszlimoknak békében, egymást kölcsönösen tisztelve kellene együtt élniük. "Mondd: Írás népe! Jöjjetek az egyforma szóhoz közöttünk és közöttetek: Nem szolgálunk mást, csak Allahot, s nem társítunk Ő hozzá senkit, s nem veszi senki közülünk a másikat Úr gyanánt Allah helyett." (3:64)
 
Milyen a nők helyzete az Iszlámban?

Az Iszlám nem tartja azt, hogy a nők természettől fogva alárendeltek a férfiaknak, sőt ezzel ellentétben: a nők és a férfiak egyenlő jogokkal rendelkeznek. Intellektuális és szellemi képességeik egyenértékűek. Ezért mindketten egyaránt felelősek tetteikért Isten előtt.

Az Iszlám felfogás szerint a nők legfontosabb feladata, hogy a családalapításnak és a család boldogságának szenteljék magukat. Az Iszlám nagyon nagy jelentőséget tulajdonít az asszonyok hitvesi és különösképpen anyai szerepének. Ám egyáltalán nem tilos a muszlim nőknek, hogy elhagyják otthonukat, és továbbképezzék magukat, tanítói állást vállaljanak, vagy más olyan konstruktív foglalatosságot keressenek, amely önmaguknak és a társadalomnak is hasznára válik, ha a nő ezt kívánja, és ha nem megy a családja rovására.

A muszlim férfi viselkedése feleségével nem olyan, mint az úr viszonya a szolgájához. A Próféta (Béke Legyen Vele) a hagyomány szerint azt mondta: "Köztetek a legjobb, aki a családjával is a legjobb"

Különösen ki kell hangsúlyoznunk azt, hogy az Iszlámban a nőket nagyon tisztelik. Szó sincs arról, hogy az asszonyoknak nincs lelke, és ők lennének minden rossz forrásai, vagy, hogy alá vannak rendelve a férfiaknak, és elnyomásban kell tartani őket. Az iszlám vallás a nőt teljes jogú partnernek tekinti a házasságban. A házaspárt a Korán egymás lakóhelyének nevezte és a megnyugvás és vigasztalás forrását jelentik egymásnak. És, hogy megmutassa az Iszlám vallás az anyaság kiemelkedő helyzetét és szentségét a Próféta (Béke Legyen Vele) a hagyomány szerint azt mondta: "a Paradicsom az anyák lábánál van". A Koránban nem az áll, hogy az ember Éva bűnei miatt került ki a Paradicsomból. A muszlimok Szent Könyve sokkal inkább Ádámra helyezi a felelősséget, azt is elmondja, hogy Allah irgalmasságából Ádám ismét Isten felé fordult, aki megbocsátott neki. Az Iszlám felfogás szerint ezzel Ádám bűne magánál Ádámnál véget is ért, s Allah, aki Jóságos és Irgalmas, nem teszi felelőssé az emberiséget Ádám bűnéért.

A nők helyzete időnként vitathatatlanul szánalomra méltó volt az Iszlám országokban, mint ahogy a világon máshol is. Ezt semmiképpen nem akarjuk jogosnak nyilvánítani, csak arra akarunk utalni, hogy ezek a körülmények nem az Iszlám vallásra vezethetők vissza, hanem az emberi korlátoltság és gyarlóság eredményei.

Iszlám = háború?


Nem. Az Iszlám a béke és az Istennek való alávetés vallása, és számára az emberi élet a legfőbb érték, amit Istentől kaptunk. Ám egyes nyugati kommentátorok az iszlámot rendkívül harcias vallásnak mutatják be, amelyhez vér, tűz és kard kapcsolódik. Mi ezzel szemben éppen arra igyekszünk ráirányítani a figyelmet, hogy az Iszlám mennyire mélyen törekszik a toleranciára, a vallási békére, az emberek együttműködésére.

Az Iszlám híveit a jóindulat kinyilvánítására, megadására, és békére való készségre tanítja, alapelveket határoz meg, aminek alapján a muszlimoknak háború előtt, alatt és után viselkedniük kell. A dzsihád "szent háború"-ként való értelmezése pontatlan, mert nem adja vissza hűen annak eredeti jelentését, ami nem más, mint valamiért a legvégsőkig fáradozni; azaz minden erőfeszítés a mindennapi életben, mely az Isteni parancsolatok teljesítésére vonatkozik, dzsihádnak tekinthető.

Maga a Próféta (Béke Legyen Vele) mondta azt, hogy a muszlim ember legnagyobb dzsihádja az a törekvése, hogy megtisztítsa önmagát, hogy legyőzze zsarnokságát, és önzőségét. A dzsihád nagyobbik része benne rejlik az ember minden fáradozásában, amely életében megnyilvánul. Például a jótékonyságban vagy abban a törekvésében, hogy becsületes életet éljen. A muszlimok nem lehetnek agresszívek, nem sérthetik meg a másokkal kötött egyezséget. Dzsihádot jelent az is, ha egy muszlim megvédi idegen támadóitól országát, és vallását. Háború esetén tilos az olyan polgári személyek életét kioltani, akik nem vesznek részt közvetlenül a hadműveletekben, s a foglyokkal emberhez méltóan kell bánni. Fontos alapelv, hogy a földek, a gyümölcsfák, települések, templomok és állatok elpusztítását lehetőleg el kell kerülni.

Mi az istentisztelet fogalma az Iszlámban?

Az istentisztelet az Iszlámban egy nagyon átfogó fogalom, amely az egyén minden olyan pozitív jellegű tevékenységét magában foglalja, amit Isten nevében tesz. Istent szolgálni annyi, mint Őt megismerni és megszeretni, az élet minden kérdésében az Ő útmutatása szerint élni, elkerülni a gonoszságot, a zsarnokságot, kegyelmet és igazságot gyakorolni.
 
Magyarországi Muszlimok Egyháza
1116 Budapest, Sáfrány utca 43.
Mobil: +36 20 204 5852
Tel.: +36 1 208 4040
www.iszlamegyhaz.net
 

A Világ Tanítói

Get the Flash Player to see this player.
Flash Image Rotator Module by Joomlashack.
Ajaib Singh
Prabhupada
Ching Hai
Steiner
Kriyananda

Santmat
Kepesseg
Aranyhegy
Body Talk