Menu Content/Inhalt
Főmenü > Szellemi áramlatok > Adamus tanításai > Adamus mester - bemutatkozás
Adamus mester - bemutatkozás
ImageAdamus Saint Germain vagyok, aki az ötödik dimenzióból jön ide le hozzátok egyfajta új módú és irányú tanítást lehorgonyozni a Földön. Ennek a munkának a hívása több szinten jelentkezett; egyrészt az angyali birodalmakban lévő létezők felől született meg a vágy, hogy ezt a fajta perspektívát lehorgonyozzuk a földön annak a felemelkedésnek az érdekében, ami egyfajta alsó tolóerőként szolgál egy globális, nem csak fizikai síkon jelentkező felemelkedéshez; másrészt a földi síkon létezők nagy száma fohászkodik egy olyan kapaszkodóért, egy olyan mankóért, ami a személyes felemelkedésében segítségére lesz. Itt vagyok, és oly módon vagyok itt, hogy választott és kizárólagos csatornámon keresztül ezt a tudást átadjam, egyfajta földi megtestesülés formájában, ami az általam választott személyen keresztül történik meg. Az én médiumom, vagy ahogy ti nevezitek, csatornám egy velem egy szinten lévő, felemelkedett mester, aki azt választotta, hogy megtestesül itt a Földön, fizikai formát ölt és ezáltal lehetőséget teremt számomra ennek a tudásnak az átadásához. Ő a fizikai, emberi léte folytán szintén átment egyfajta ismétlésként azon a folyamaton, amin a most felemelkedőben lévő tanítványok, azon emberek, akik a segítségünket, iránymutatásunkat kérik; mindezt azért, hogy azt az információt, tudást és tanítást, amit én éteri létezőként rajta keresztül átadni kívánok, legyökereztesse az ő fizikai tapasztalatai által szerzett tudása révén. Ő és én egyfajta szoros, a létezők között a legszorosabbnak mondható rokoni kapcsolatban állunk, a rezgésünk és a lelkünk alapvonásai teljesen megegyeznek, s ezáltal amennyire ez a földi síkon lehetséges, az információkat mindenféle veszteség és torzulás nélkül tudom átadni.
 
 Sokan kérdezitek, és sokatokban felmerül, miért van szükség bármilyen nem a fizikai formában élő létezőre ahhoz, hogy ezt a tudást átadjuk, miért van egyáltalán bárkire szükség ebben a folyamatban, illetve miért fontos nekünk a tanítás, miért jönnek egyre többen a mi birodalmainkból ide átadni a tudásukat.

Minden kérdést meg kívánok itt válaszolni és a jövőben is. Mindig ezt fogom tenni, mert bizony ha ezek a kérdések felmerülnek az emberekben, akkor ezekre úgy kell megfelelni, hogy a válaszokat a szívükben igaznak érezzék és az elméjükben is megértsék. S bizony ez minden felmerülő kérdés esetében az egyetlen járható út; mert ha az emberekben megfogalmazódik egy kérdés, és arra nem kapnak egyenes, egyértelmű és szívükben igaznak érzett választ, megcsömörölhetnek, elfordulhatnak az általuk járt útról, mert nem érzik személyesnek és hitelesnek azt a segítséget, amit felajánlunk, és ezáltal elbizonytalanodhatnak.

Tehát az első kérdés, ami felmerül az emberekben: minek éteri segítség az itt a földön bejárt személyes utakhoz?

A válasz rendkívül egyszerű. Ez a fajta segítség, amit mi nyújtunk, hasonlatos egy térképhez. Szeretnél elmenni egyik városból a másikba, beülsz az autódba és elindulsz a városból kivezető utak valamelyikén. Ez a te szabad és szuverén választásod, hogy melyik úton indulsz el, ám ha nincs nálad egy olyan térkép, ami ábrázolja a városból kivezető rengeteg út vonalát, az elérni kívánt város helyét és az abba vezető utakat, előfordulhat, hogy eltévedsz.

(Ami önmagában nem baj, hiszen alapvetően a kocsikázás élményéért, tapasztalataiért ültél az autóba; a másik város, mint cél, csak azt szolgálja, hogy legyen egy előre irányuló lehetőség, mert különben nem biztos, hogy szeretnél egyáltalán kimenni abból a városból, ahol eddig voltál. A másik város megismerésének a vágya hajt, de közben nem szabad szem elől téveszteni, hogy maga a cél nem a város, hanem az odavezető út megtapasztalása; mert amint a kacskaringós úton végre elérted a másik várost, új vágy kél a szívedben, hogy egy új várossal is megismerkedj - de ebből is látszik, hogy valójában nincsen cél, mert a cél kifejezés magában foglal egyfajta bevégzettséget, és ez ebben az Omniverzumban egy értelmetlen, nem létező folyamat.)
 
Lehet ezt az utat térkép nélkül is megtenni, és bizony van pár olyan bátor, önmagát a végsőkig próbára tévő utazó, aki nem kíván térképeket használni az utazásához, mert számára már oly erősen megjelent a vágy, hogy csupán az útra koncentráljon, csupán az utazás gyönyörűségét élje meg, hogy számukra a térkép értelmetlenné vált; mert nincsenek célállomásaik, nem kívánnak kiválasztani egyetlen olyan várost sem, ahová tartanának. Ők azok a megvilágosodott, felemelkedett nagy mesterek, akik itt a földön utazgatva és ezáltal az utazás által megszerzett tapasztalataik révén azért vannak itt, hogy megmutassák az embereknek magát az utazást: ők tehát egyfajta úti kocsikísérőnek számítanak, akik a bolyongó, eltévedt és sokszor reményvesztett autós mellé gurulnak az úton és segítenek nekik a figyelmüket a célállomásról magára az útra terelni. Vannak azonban olyan utazók, akik még nem tapasztalták a városról városra érkezés élményét, nem láttak minden várost és bizony a szívükben a legfőbb vágy jelen pillanatban, hogy megismerjék az összes várost, bejárják annak nevezetességeit, megtekintsék műemlékeit. S miután meghatározott, maguk által kitűzött céllal indulnak (szeretnék megnézni X várost), ezért ők ilyenkor óhatatlanul térképért kiáltanak. A legbölcsebb utazó az, aki olyan térképért kiált, ami csak megmutatja számára a lehetséges útvonalakat egy felsőbb perspektívából, hogy aztán saját döntése alapján, szabadon választhasson az utak közül; és így megtapasztalhatja az utazás gyönyörűségeit is, de a célját sem veszti szem elől. Azonban vannak még olyanok, akik olyan térképért kiáltanak, ahol a legrövidebb, leghatékonyabb út is fel van tüntetve, mert őket leginkább még a városnézés vágya hajtja. Ilyenkor a jó térképész nem határoz meg egy utat, nem jelöl egyetlen útvonalat sem piros színnel, ám a térképen feltünteti az egyes utak paramétereit, hosszát, sávjainak számát, kivitelezését és a betartandó sebességkorlátozásokat. Ezáltal megkönnyíti az utazónak, hogy válasszon egy számára megfelelő utat, de a jó térképész soha, de soha nem jelöl meg egy utat, mert ez mindig az adott személy személyes választásának a függvénye. Mert valaki a rövidebb, gyorsabb egyenes utat szereti, míg mások a szerpentines, szemet gyönyörködtető tájjal tűzdeltet - és a személyes választás sokszor nem tudatos szinten zajlik, tehát amikor az utazó azt kéri, mutasd meg a legrövidebb utat, lehet, hogy csak egy sablon alapján teszi ezt, amit a körülötte lévőktől lát; és ha látná a térképet és az utak paramétereit, akkor, amikor rápillantana a szerpentines út leírására, amiben ott foglaltatik a gyönyörű erdő képe is, amelyen keresztülfut, ösztönösen azt választaná, feledve a tömegtudat által diktált első választását.
 
Nekünk, angyali létezőknek, nem az a dolgunk tehát, hogy bármilyen utat meghatározzunk, csupán jó térképész módjára csak megmutatunk egy átfogó képet, hogy mindenki a saját, személyes választása alapján elindulhasson egy úton, mert a földi élet elképzelhetetlen utazás nélkül; maga földi élet nem más, mint az utazás. Magában foglalja az utat és magában foglalja a városokat és magában foglal minden olyan tapasztalást, ami ezen az úton az utazó számára valósággá válik.
 
Sokakban felmerül a kérdés, hogy mennyire valóságos az az út, az a táj és azok a városok, amik itt a földi tapasztalás részét képezik. A válasz, barátaim, az, hogy amikor elhatározod, hogy idejössz és lemerülsz ebbe az utazásba, ez bizony a legvalóságosabb számodra, hiszen ha nem lenne az, nem lenne értelme magának az utazásnak sem. Ám ha egy magasabb perspektívából nézel erre a tájképre, ha egy térképkészítő szemén keresztül látod magát a tájat, bizony onnan már ugyanannyira fiktív, mint maga a térkép, mert ha te képes vagy erről a tájról egy térképet készíteni, pontosan látva és ezáltal megrajzolva ennek a tájnak minden részletét, akkor számodra nincs különbség a valóság tekintetében a térkép és a táj között. De maga az út végigjárása az, ami valósággá teszi ezt a ti szemeteken keresztül, és ezáltal válik a 3. dimenziós létezés valósága objektívvé, hiszen ugyanazon a hatalmas tájképen megy mindenki egy választott úton. És sokszor az autók keresztezik egymás útját, össze is ütközhetnek, párhuzamosan is haladhatnak ugyanazon az úton; és ez a közös megtapasztalása ennek a tájképnek, ez a keresztezés és ütközés, ezen tapasztalatok kollektív volta objektívvé teszi azt, ami a térképkészítő számára már nem objektív, hiszen a tájról készült térképet ő készítette egy olyan módon, hogy ő ennek végig tudatában volt. A tájon bolyongó utazó azonban mindig csak egy részét látja az általa bejárandó és bejárt útnak, ezáltal az ő számára az a tény, hogy maga teremti önmaga számára az utat, nem annyira életszerű és megfogható élmény, mint a térképrajzoló számára. A valóság meghatározása rendkívül szubjektív folyamat, a valóság mindig egy adott perspektíva által meghatározott tényező; ám a fizikai valóság szépsége éppen abban rejlik, hogy a közös szubjektív nézőpontok gyújtópontjában kialakul a szemlélők által objektívként megélt valóság.
 
Mi, az angyali birodalmakban létezők, akik azon a helyen tartózkodunk, ahonnan én ezen tanításokat leföldelem, mind átestünk ennek a tájképnek a bejárásán és mind eljutottunk arra a szintre, amikor csak az út öröméért szabadon bejártuk azt. Ez számos létidő számos tapasztalatának az eredménye, s - megállapodva már véglegesen az angyali birodalmakban - arra a következtetésre jutottunk a magunk személyes fejlődésének egyik állomásaként, hogy ha az emberiség nagy része nem jut el abba a stádiumba, hogy rájöjjön, hogy ezen a tájképen számára nincs más cél, mint maga az utazás, olyan zavart okozhat a forgalomban, ami átrajzoltatja azt a térképet, aminek a segítségével mi is megválaszthatnánk a személyes, a mi további felemelkedésünkhöz szükséges utakat. Ez a térkép ugyanis végtelen, ez a térkép egy olyan interaktív kép, aminek a fő irányait a földi életben utazók határozzák meg, mi, mint térképkészítők, csak lerajzoljuk ezt; és az így elkészült térkép útjai határozzák meg azokat a végtelenbe mutató, soha be nem fejezhető úthálózatokat, amiken mi is haladni kívánunk. A felemelkedés, barátaim, egyfelől a legszemélyesebb dolog, amit egy létező csak átélhet, másfelől a legkollektívebb is abban a tekintetben, hogy nincs létező függetlenül magában; a felemelkedés személyes ügye kihat minden más létező éppen aktuális szinten lévő emelkedésére. A felemelkedést nem egyfajta célként kell értelmezni: ez egy állandóan táguló, majd sűrűsödő világegyetem mozgásának szakasza, ami nem célra irányuló folyamat, hanem egy pulzáló, a létezés lényegéből fakadó, mindenre kiható áramlás.
 
Tehát a második kérdés megválaszolása úgy hangzik, nekünk angyali létezőknek ugyanolyan érdekünk a ti felemelkedésetek segítése, mint nektek a mi felemelkedésünk, mert ez csak együttesen történik meg ennek a folyamatos áramlásnak a folyamatában.
 
S sokan most feltehetik azt a kérdést jogosan, ha ez a folyamat a Minden Létező egy természetes megnyilvánulása, ami a létezés alapja, minek akkor tanítás, minek akkor a beavatkozás? Mert ez is az áramlás része, ez is a folyamat része, hiszen ahogy a Minden Létező áramlik, folyamatosan és állandó pulzáló mozgásban van, úgy az ő részét alkotó összes létező is ezt teszi és ennek az áramlásnak a kifejeződései azok a cselekvések, azok a megnyilvánulások, amik minden létezőt jellemeznek a maga sajátos létezési formája által meghatározott módon. Ahogy egy virág ezt a növekedés, virágzás, hervadás útján testesíti meg, úgy ti drága barátaim a személyes utatokkal, és mi is a személyes utunkkal, aminek része - mint a virágnak a természetes virágzás - a tanítás.
 
Kívánom, hogy az általam lehozott tanítások révén kapjatok egy képet, egy olyan részletét ennek a térképnek, ami segíthet abban, hogy megláthassátok egyszer az egész térképet, hogy addig tágulhassatok önmagatokon belül, hogy rájöjjetek, ez a térkép sohasem lesz befejezve, és leginkább bízom abban, hogy segítségetekre lehetek abban, hogy megtanuljátok, miért vagytok itt, miért választottátok, hogy itt lesztek és ha erre rájöttök, megtanuljátok magatok rajzolni a térképet, ami pontosan fog illeszkedni ennek a hatalmas és végtelen térképnek az egészéhez. Tanításaim éppen ezért hétköznapiak és egyszerűek lesznek. Nem célom olyan részletekkel gazdagítani most első körben azt a térképet - amit nektek kell majdan továbbrajzolnotok - ami nem szolgálná azt a felismerést, hogy ez a térkép a tietek, ez a térkép általatok rajzolódik, mert amint erre magatoktól, a személyes tapasztalataitok útján rájöttök, ezek a felismerések pontosan akkor és ott fognak felbukkanni bennetek, amikor erre megértetetek.
 
Válasszatok magatok, válasszatok mindig a szívetekből, drága barátaim, és lökjetek el magatoktól minden olyan tanítást, tanítót és állítólagos térképészt, aki számotokra bármilyen utat meg akar határozni. Egy út van, mégpedig a sajátotok, azt járjátok, és ha szükségét érzitek, én ebben és csakis ebben a segítségetekre leszek, drága csatornám, társam és legkedvesebb rokonom földi pályafutása végéig.
 
Adamus Saint Germain vagyok, egy angyali létező az ötödik dimenzióból, egy különleges légió, egy különleges angyali sereg vezetője, akik mind arra szövetkeztünk, hogy felnyissuk a szemeiteket, hogy meglássátok mindazon lehetőségeket, ami csak a tiétek, és ezáltal visszanyerhessétek a hatalmat önmagatok felett. Vagyok, aki vagyok, áldásom rátok, drága barátaim!
 
Forrás: Adamus Saint Germain
 
 

A Világ Tanítói

Get the Flash Player to see this player.
Flash Image Rotator Module by Joomlashack.
Ajaib Singh
Prabhupada
Ching Hai
Steiner
Kriyananda

Barátaink

Siddhartha.hu
Santmat
Kepesseg
Aranyhegy
Body Talk