Menu Content/Inhalt
A Krisna-tudat otthon
ImageA bhakti yoga, az odaadás yogája folyamatát összegezve az Úr azt mondja: "Óh, Kunti fia, ajánld fel Nekem mindazt, amit cselekszel, eszel, elajándékozol, valamennyi vezekléseddel együtt!" (Bg. 9.27.) Ezért az étel felajánlása Krisnának szervesen hozzátartozik a bhakti-yoga rendszeréhez. Az Úr azt is leírja, milyen felajánlásokat fogad el: "Ha valaki szeretettel és áhítattal áldoz Nekem egy levelet, virágot, gyümölcsöt vagy egy kis vizet, Én elfogadom azt." (Bg. 9.26.) Krisna egyértelműen nem említi a felsorolásban a húst, a halat és a tojást, így hát a bhakták nem ajánlanak fel ilyen dolgokat Neki. A bhakták - szeretetből - csak a legtisztább, legjobb minőségű ételeket ajánlják fel Krisnának, s ezek semmiképpen nem tartalmazzák levágott állatok húsát, vagy a tyúk esetleges embrióját, a tojást.

A Krisna-tudatban a bhakta azért ajánl fel ételt Krisnának, hogy iránta érzett szeretetét kifejezhesse. Még az egyszerű emberi kapcsolatokban is tapasztalhatunk olyat, hogy valaki ebédet készít a másiknak szeretete és érzelmei jeléül. Ilyenkor nem az étel az, amit az illető elfogad, hanem a szeretet és az odaadás, amellyel az ételt készítették. Ugyanígy amikor Krisnának ajánlunk fel ételt, annak az a célja, hogy segítsen bennünket Krisna iránti szeretetünk és odaadásunk kifejlesztésében.

Természetesen nagyon nehéz szeretni valakit, akit még sohasem láttunk. A védikus Isten-felfogás azonban mentes a bizonytalanságtól. A Védikus Írások - a világon egyedül - nagy részletességgel írják le Isten személyes jellemvonásait. Más nagy vallások írásaiban csak röviden úgy említik meg Istent, mint a Legfelsőbb Atyát, de meglepően kevés információt adnak személyéről. Jézus magáról úgy beszélt, mint Isten fia; Mohamed Isten prófétája volt, de kicsoda Maga Isten? Csak közvetve jelenik meg - mint egy hang az égből, egy égő bokor stb. Ha belátjuk, hogy Isten teremtett bennünket, akkor ésszerűen nem tagadhatjuk, hogy Ő Maga is rendelkezik egy személy minden jellemző tulajdonságával: sajátos formával és megjelenéssel, a különböző érzékek és szervek minden energiájával és képességével.

Logikátlan azt feltételeznünk, hogy Isten teremtményei bármilyen módon felülmúlhatják Teremtőjüket. Ha Isten nem rendelkezne sajátos formával és személyiséggel, mint ahogyan mi, akkor ebben a tekintetben magasabb szinten állnánk, mint Ő. Ahogyan mi személyek vagyunk, Isten szintén egy személy - a Legfelsőbb Személy, egy végtelenül hatalmas lelki formában, de mégis személy. Úgy mondják, Isten saját mására és hasonlatosságára teremtett bennünket.

A nyugati világ művészei általában erős testű, szakállas, idős embernek képzelték el és festették meg Istent. India Védikus Írásai azonban közvetlen információkat adnak Isten megjelenéséről és személyéről, melyekről sehol máshol nem találhatunk leírást. Isten örökké fiatal, s olyan csodálatos lelki tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek még a felszabadult lelkek szívét és elméjét is vonzzák. Ő a legkiválóbb művész és a legkiválóbb zenész. Csodálatosan beszél, kinyilvánítva határtalan intelligenciáját, humorát és lemondását. Ezenfelül egyedülálló transzcendentális kedvteléseket mutat be örök társaival. Vége-hossza nincs a Védákban található leírásoknak, melyek az Istenség Legfelsőbb Személyiségének vonzó tulajdonságait írják le. Ezért nevezik Istent Krisnának, "mindenkit vonzó"-nak. Ha megértjük Isten személyes létét, sokkal könnyebben tudunk meditálni rajta, különösen amikor ételt ajánlunk fel Neki.

Mivel Krisna a leghatalmasabb, és tökéletesen lelki, minden, ami kapcsolatba kerül Vele, szintén tökéletesen tiszta és lelki lesz. Még a fizikai természet világában is vannak dolgok, amelyek képesek megtisztítani különféle anyagokat. A Nap például erőteljes sugaraival képes friss, tiszta vizet desztillálni a beszennyezett tóból. Ha egy anyagi objektum - a Nap - erre képes, akkor csak képzeljük el az Istenség Legfelsőbb Személyiségének tisztító erejét, aki könnyedén tudja megteremteni napok millióit.

A lelki étel

Határtalan energiájával Krisna ténylegesen képes az anyagit lelkivé változtatni. Ha egy vasrudat tartunk a tűzbe, a vasrúd hamarosan vörösen izzani kezd, és magán viseli a tűz minden lényeges jellemvonását. Ugyanígy a Krisnának felajánlott, anyagi lényegű étel is tökéletesen lelkivé válik. Az ilyen ételt nevezik prasádának, amely szanszkrit szó, s azt jelenti: Isten kegye.

A prasáda evése a bhakti yogának alapvető gyakorlata. A yoga más fajtáiban az embertől elvárják, hogy mesterségesen korlátozza az érzékeit, de a bhakti-yoga megengedi az embernek, hogy érzékeit különféle kellemes lelki cselekedetekben használja, nyelvét például arra, hogy az Úr Krisnának felajánlott csodálatos ételeket megízlelje. Az ilyen cselekedetek által az érzékek fokozatosan lelkivé válnak, s automatikusan vonzódni kezdenek a lelki élvezetekhez, amelyek felülmúlnak minden anyagi tapasztalatot.

A Védikus Írások sok leírást tartalmaznak a prasádáról és annak hatásairól. Az Úr Caitanya, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének inkarnációja a következőket mondta a prasádáról:

"Mindenki megízlelte már ezeket az alapanyagokat régebben. Mégis, ezekben az ételekben különleges ízeket és illatokat érezhetünk. Már az illata önmagában - az ízéről nem is beszélve - kielégíti az elmét, és minden más édes ízt elfeledtet az emberrel. Ezért meg kell értenünk, hogy ezeket az egyszerű ételeket Krisna ajkainak lelki nektárja érintette meg és változtatta minden tulajdonságukat lelkivé."

A vegetáriánus táplálkozás végső tökéletessége az, ha már nem eszünk mást, mint Krisnának felajánlott ételt. Tulajdonképpen rengeteg állat van, amelyik vegetáriánus - a galamb, a majom stb. -, így hát vegetáriánussá válni önmagában még nem egy nagy dolog. A Védák arról tájékoztatnak bennünket, hogy az emberi élet célja feléleszteni a lélek eredeti kapcsolatát Istennel. A prasáda nagy segítség lehet e cél elérésében.

Hogyan főzzünk, és hogyan ajánljuk fel az ételt?

Tudatosságunk a vegetáriánizmus magasabb rendű célját illetően ott kezdődik, amikor vásárolni indulunk, hogy kiválasszuk azokat az élelmiszereket, amelyeket fel fogunk ajánlani Krisnának. Minden étel osztályozható az anyagi természet három kötőerői (jóság, szenvedély és tudatlanság) alapján - mondja Krisna a Bhagavad gitában. A tejtermékek, a gabona, a cukor, a zöldségek, a gyümölcsök, a magvak mind a jóság minőségében vannak, s felajánlhatjuk őket Krisnának.

Általános szabály, hogy a szenvedély és a tudatlanság minőségében lévő ételeket nem lehet felajánlani Krisnának, Aki azt mondja a Bhagavad gitában (17.9.), hogy az ilyen ételek fájdalmat, aggodalmat és betegségeket okoznak, bűzösek, rothadók és tisztátlanok. Könnyű rájönni, hogy a hús, a hal és a tojás az anyagi természet legalacsonyabb rendű minőségébe tartozik. A fokhagyma, a hagyma és a gomba szintén ehhez az alsórendű minőséghez sorolható. Ezeket az ételeket nem szabad Krisnának felajánlanunk. A koffein tartalmú kávé és tea mámorító anyagokat tartalmaz, ezért ezeket szintén nem lehet Krisnának felajánlani. Gyűjthetünk vagy vásárolhatunk gyógynövényeket, s ezzel helyettesíthetjük a teát és a kávét.

Vásárlás közben tisztában kell lennünk azzal, hogy néha húst, halat, tojást találunk más élelmiszerekbe keverve, ezért figyelmesen kell tanulmányoznunk az összetételt, s megkérdezni az eladót vagy akár a gyártót is, ha valami kétségünk támad. Néhány joghurt- és tejfölfajta például zselatint tartalmaz, amelyet leölt állatok szarvából, patájából, csontjaiból készítenek. Meg kell győződnünk továbbá arról is, hogy a vásárolt sajt nem tartalmaz-e állati oltót, mert ez egy olyan enzim, amelyet a borjú gyomrának szövetéből állítanak elő.

El kell kerülnünk azokat az ételeket - különösen azokat a gabona-féléket -, amelyeket olyan emberek készítettek, akik nem bhaktái Krisnának. A természet finomfizikai törvényei alapján a szakács tudata hatással van az ételre, nemcsak fizikai értelemben, hanem finomfizikailag is. Így az étel közvetíti ezt a finomfizikai hatást a tudatunkra. Hogy egy példát említsünk erre, egy festmény nem csupán ecsetvonások halmaza a vásznon, hanem kifejezi a festő elmeállapotát is, s a festményt néző személy ebben a szellemi tartalomban is elmélyed. Hasonlóan, ha olyan ételt eszünk, amelyet olyan ember főzött, akinek nincs lelki tudata, akkor biztos, hogy jókora adag anyagi szennyeződésben részesülünk. Amennyire lehetséges, csak friss, természetes élelmiszereket használjunk.

Főzés közben a tisztaság a legfontosabb alapelv, hiszen "a tisztaság fél lelki élet". Semmi tisztátlan dolog nem ajánlható fel Krisnának, ezért a konyhát nagyon tisztán kell tartanunk. Mindig alaposan mossunk kezet főzés előtt. Miközben főzünk, semmit nem szabad megkóstolnunk. Ez a meditáció része: nem egyszerűen magunknak főzünk, hanem Krisna örömére, s Neki kell először megkóstolnia és élveznie az ételt. Ha kipróbált, biztos recepteket követünk, biztos, hogy nem követünk el hibát. Amikor az étel kész, felajánlhatjuk Krisnának.

Jó, ha van egy olyan tálunk és kis tányérjaink, amelyeket csak arra használunk, hogy Krisnának ételt ajánlunk fel bennük. A legjobb az, ha új és senki által nem használt tányérokat használunk. Amikor az étel kész, tegyünk Krisna tányérjára egy szokásos adagot. A felajánlás legegyszerűbb formája, ha egyszerűen csak így imádkozunk: "Kedves Krisna, kérlek, fogadd el ezt az ételt!" Emlékezzünk arra, hogy az igazi cél kimutatni szeretetünket és hálánkat az Úr iránt, maga az étel, amit felajánlunk, csak másodlagos. E nélkül az odaadó érzés nélkül a felajánlásunkat Krsna nem fogadja el. Isten teljes önmagában, Neki semmire nincs szüksége. A felajánlás számunkra egyszerűen azt jelenti, hogy kimutatjuk szeretetünket és hálánkat Iránta. A felajánlást követően vibráljuk néhány percig a Hare Krisna mahá-mantrát:

Hare Krisna, Hare Krisna, Krisna Krisna, Hare Hare
Hare Ráma, Hare Ráma, Ráma Ráma, Hare Hare.

Ezután a prasádát, mely azt jelenti: Isten kegye, fel lehet szolgálni. Minden étel, amit készítettünk, most már prasáda, de az a prasáda, amely Krisna tányérján van, a legkülönlegesebb, ezért azt maha prasádának nevezik. Mindennek adnunk kell ebből egy keveset saját prasadája mellett, hogy megízlelhesse a mahá praszadát is. Próbáljuk meg értékelni a prasáda lelki tulajdonságait, emlékezzünk arra, hogy megszabadít bennünket a karma hatásától. Mindenekfölött azonban élvezzük a prasádát.

Ha még hitelesebbé akarjuk tenni a felajánlást, kövessük azt a folyamatot, amelyet a Hare Krisna mozgalom alapozott meg azok számára, akik otthonukban kívánják gyakorolni a Krisna-tudatot. Ehhez készítenünk kell egy oltárt, amely három képből, egy Sri Krisnát, egy Sri Caitanyát és egy Srila Prabhupádát, a Hare Krisna mozgalom lelki tanítómesterét ábrázoló képből áll. Az ebben a könyvben található képeket felhasználhatjuk erre a célra. A másik különbség a fentebb leírt egyszerű felajánlás és a hivatalosabb felajánlás között az elmondott imákban van, melyekkel az ételt felajánljuk. A hivatalosabb felajánlásban három szanszkrit imát kell elmondania a felajánlást végző személynek, miközben leborul az oltár előtt, ahová a felajánló tálat helyeztük. Miután elmondtuk az imákat, hagyjuk a tálat tíz-tizenöt percig az oltáron, hogy az Úr elfogyaszthassa az ételt. Ezalatt a bhakták kartanát (lásd később) mutathatnak be.
A három mantra a következő:

nama orm visnu pádáya krsna prestháya bhu-tale srí mate bhaktivedánta-svámin iti namine
namas te sarasvate deve gaura-váni pracárine nirvisesa-sunyavádi- páscátya-desa-tárine

"Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Ő Isteni Kegyelme A.C. Bhakti-vedanta Swami Prabhupádának, aki nagyon kedves az Úr Krisnának, s az Ő lótuszvirág lábainál keresett menedéket. Tiszteletteljes hódolatunkat ajánljuk Neked, óh, lelki tanítómester, Sarasvati Gosvámi tanítványa! Az Úr Caitanyadeva üzenetét prédikálod, s felszabadítod a nyugati világ imperszonalizmussal és ürességet hangoztató filozófiával telített országait."

namo maha-vadányáya krsna prema pradáya te krsnáya krsna-csatanya- námne gaura-tvise namah

"Felajánlom tiszteletteljes hódolatomat a Legfelsőbb Úrnak, Sri Krisna Csatanyának, Aki minden más avatáránál nagylelkűbb, még Krisnánál is, mivel ingyen adja nekünk azt, amit eddig még soha senki, a Krisna iránti tiszta szeretetet."

namo brahmanya-deváya go-bráhmana-hitáya ca jagaddhitáya krsnáya govindáya namo namah

"Hadd ajánljam tiszteletteljes hódolatomat az Úr Krisnának, Aki minden bráhmana imádott Ura, Aki a tehenek és a bráhmanák jóakarója, s Aki örökké az egész világ javát akarja."

Hogyan vibráljuk a Hare Krisna mahá-mantrát?

A Hare Krisna mahá-mantrának nincsenek nehéz és szigorú szabályai. A mantra meditációban az a legcsodálatosabb, hogy az ember bármikor és bárhol vibrálhatja: otthon, munkahelyen, autót vezetve, buszon vagy metrón utazva.

A mahá-mantra vibrálásának két alapvető típusa van. A személyes meditációt, amikor a japa-lánc (lásd később) segítségével mantrázunk, japának nevezzük. Amikor másokkal együtt, felváltva vibráljuk a maha-mantrát, azt kirtanának hívjuk. a kirtanát általában hangszerekkel és tapssal kísérik. A meditációnak mindkét formája egyaránt ajánlott és áldásos.

A meditáció első típusának végzéséhez csak a felfűzött japa-golyókra, a japa-láncra van szükség. Ha japa-láncot akarunk készíteni, a következő egyszerű instrukciókat kell követnünk:

(1) Szerezzünk be 109 darab, nagy (kb. 1-2 cm) átmérőjű, fából készült gyöngyöt, melyekben lyuk van, hogy fel tudjuk fűzni őket. Szükség van még egy 3-5 méter hosszú műanyag zsinegre is.

(2) Kössünk csomót a zsinegre, kb. 15 centiméterre az egyik végétől, és fűzzük fel a gyöngyöket egyenként úgy, közéjük egyszerű vagy dupla csomót kötünk, attól függően, milyen vastag a zsinegünk.

(3) Ha 108 gyöngyöt felfűztünk, az utolsó gyöngyön fűzzük keresztül egy irányban a zsineg két végét.

(4) Ezt az utolsó gyöngyöt Krisna-gyöngynek nevezik, s ha lehet, ez nagyobb legyen a többinél. Miután a zsineg két végét átfűztük ezen a gyöngyön, kössünk csomót. A maradék zsineget levágva elkészült a japa-láncunk.

Japa-láncon történő meditáláskor tartsuk a Krisna-gyöngy melletti gyöngyöt jobbkezünk hüvelyk- és középső ujja között, s mondjuk el a teljes mahá-mantrát:

Hare Krisna, Hare Krisna, Krisna Krisna, Hare Hare
Hare Ráma, Hare Ráma, Ráma Ráma, Hare Hare

Folytassuk ezt mind a száznyolc gyöngyön keresztül, a Krisna gyöngy körül. Ezen a gyöngyön ne haladjunk át, és ne japázzunk ott, hanem az utolsó gyöngynél forduljunk vissza az ellenkező irányba, s így japázzunk tovább. A japa-láncon történő mantrázás különösen hasznos, mert lefoglalja a tapintóérzéket a meditáció folyamatában, s még jobban segít, hogy a mantrára koncentrálhassunk.

Aki számon akarja tartani, hány kört japázott (ha pl. fogadalmat tett bizonyos számú kör japázására), az fűzzön egy kisebb gyöngyökből álló egyenes láncot, annyi gyönggyel, ahány kört japázik egy nap. A számoló gyöngyök fonalán nem kell csomókat kötnünk minden gyöngy között, csak a zsineg két végén, hogy a gyöngyök ne essenek le. Amint egy kört befejeztünk, húzzunk egy gyöngyöt a fonal végére.

Japázni lehet otthon vagy az otthonunkon kívül bárhol. Olyan hangosan - vagy épp halkan - japázhatunk, ahogy nekünk tetszik, de nagyon fontos, hogy a mantrát tisztán ejtsük ki, s elég hangosan ahhoz, hogy hallható legyen. Az elme hajlamos arra, hogy más dolgokra gondoljon japázás közben, mert az elme csapongó és ingatag, s mindig talál valamit, amire gondolni lehet. Próbáljunk meg mindig a Hare Krisna mahá-mantrára koncentrálni, s arra, hogy a mantra minden szavát halljuk.

Japázni bármilyen időpontban lehet, de a Védikus Írások megjegyzik, hogy a nap bizonyos órái kedvezőbbek a lelki cselekedetek végzésére. A kora reggeli órák a leghasznosabbak a lelki fejlődés érdekében. Sokan azt is különösen hasznosnak tartják, ha minden nap ugyanabban az időpontban félrevonulnak egy meghatározott időre japázni. A japázást egy-két körrel kezdjük, és emeljük fokozatosan addig a napi körök számát, míg el nem érjük a tizenhat kört. Ez az ajánlott mennyiség annak, aki komolyan szeretne japázni, és Krisna bhaktája akar lenni.

Míg a japa személyes meditáció, addig a kirtana együttes meditáció. A kirtanát végezhetjük otthon családunkkal, barátainkkal, mások otthonában vagy épp az erdőben. A kirtanát egy ember vezeti, egyedül énekelve a Hare Krisna maha-mantrát, a többiek pedig válaszolnak, együtt énekelve a mantrát úgy, ahogyan a vezető énekelte. Így újra és újra folyamatosan ismételve a mantrát, a kirtana egyre nagyobb lelki boldogságot nyújt a résztvevők számára.

Kirtana közben azon kívül, hogy figyelünk arra, amit mi magunk vibrálunk, az is nagy áldás, hogy a többiek mantrázását hallgatjuk. A mantrát bármilyen dallammal lehet énekelni. Szép, ha hangszerekkel is kísérjük, de ez nem szükséges. Kirtanához hagyományos indiai hang-szereket használunk, mrdangát (dobot) és karatalt (kis cintányért). Ha ezeket nem tudjuk beszerezni, bármivel helyettesíthetjük, amit otthon találunk. Bármilyen dobozt használhatunk dobként (ha a dobhoz hasonló hangja van), s bármilyen fém tárgy helyettesítheti a karatalt. Más hangszerek - zongora, orgona, fuvola, gitár stb. - is használhatók, s a tapsolás is nagyon szép lehet. A gyerekek is velünk énekelhetnek, s így ők is lehetőséget kapnak a lelki fejlődésre. Nagyon jó, ha naponta - vagy amilyen gyakran csak lehet - össze tudunk gyűlni kirtanázni.

A Hare Krisna mantra vibrálásakor egyre nagyobb és nagyobb ízt tapasztalhatunk. Ha teszünk egy próbát, és megpróbáljuk vibrálni például azt: "Pepsi-Cola", újra és újra, még ha csupán néhány percig vibráljuk, akkor is gyakorlatilag elviselhetetlenné válik. Nincsen benne semmi élvezet, s nem elégít ki bennünket. De Krisna neve transzcendentális, s amint valaki vibrálni kezdi, mind többet és többet akar majd mantrázni.

A japázás tökéletesítése

Bármilyen körülmények között vibrálja az ember a maha-mantrát, nagy lelki áldásban lesz része. Azok a nagy szentek és bölcsek azonban, akik hiteles források a mantrázást illetően, bizonyos gyakorlati dolgokat ajánlanak a japázóknak, amelyek erősítik a japázást és gyorsabb eredményhez juttatják az embert.

Minél többet japázik valaki, annál inkább képes lesz arra, hogy az alább felsorolt elveket kövesse, mert amint valaki mantrázik, lelki erőre tesz szert, s kifejlődik benne egy magasabb szintű élvezet iránti íz. Ha valaki egyszer megízleli a japázásból származó lelki gyönyört, annak -feladva minden rossz szokást, amelyek akadályt okoztak - a lelki fejlődés sokkal könnyebb lesz.

(1) Azoknak, akik komolyan és őszintén akarnak fejlődni a lelki életben, ajánlatos követniük az alábbi szabályokat:
- tilos a hús, hal, tojás fogyasztása;
- tilos a kábító-, mámorító szerek használata (beleértve az alkoholt, a koffeines kávét és teát, valamint a cigarettát)
- tilos a szerencsejáték;
- tilos a házasságon kívüli szexuális élet (házasságon belül is csak gyermeknemzés céljából engedélyezett).

Az említett négy szabályt követve az ember nagyon gyors fejlődést érhet el a lelki életben. Ha nem követjük ezeket a szabályokat, a fejlődés nagyon nehéz lesz, mert e szabályok nélkül csak nő az anyagi dolgokhoz való ragaszkodásunk. A Hare Krisna mahá-mantra azonban olyan erőteljes, hogy bárki, bármilyen körülmények között elkezdheti a vibrálását, s ez segíteni fogja abban, hogy fejlődést érhessen el.

(2) Rendszeresen olvasnunk kell a Védikus Írásokat, különösen a Bhagavad gitát és a Srímad-Bhagavatamot. Ha valaki egyszerűen csak hall Krisnáról, csodálatos tetteiről és transzcendentális kedvteléseiről, annak szíve megtisztulhat az anyagi világgal való társulás okozta szennyeződésektől. Rendszeresen hallva Krisnáról és a lelki világról, ahol Krisna örök kedvteléseit élvezi bhaktáival, az ember tökéletesen megértheti a lélek természetét, az igazi lelki cselekedeteket, s a teljes folyamatot, mellyel elérhetjük, hogy megszabadulunk az anyagi világ szennyező hatásától.

(3) Annak érdekében, hogy még teljesebb védelmet élvezhessünk az anyagi szennyeződésekkel szemben, csak olyan vegetáriánus ételt szabad fogyasztanunk, amely a Legfelsőbb Úrnak, Krisnának felajánlva már lelkivé vált. Ha valaki elpusztít egy élőlényt, akár egy növényt is, annak visszahatása van (karma). Ám Krisna azt mondja a Bhagavad gítában, hogy ha valaki felajánl Neki bármilyen vegetáriánus ételt, Ő megsemmisíti az abból származó visszahatásokat (lásd az ételfelajánlásról szóló részt).

(4) Az embernek fel kell ajánlania munkája eredményét a Legfelsőbb Úrnak, Sri Krsnának. Ha valaki saját élvezetéért és saját elégedettségéért dolgozik, el kell szenvednie a tetteiből származó visszahatásokat. De ha valaki Krisnáért dolgozik, az Ő kielégítéséért, akkor annak nincsen visszahatása. Az olyan munka, amelyet az Úrszolgálatában végzünk, nem csupán mentes a karmától (visszahatástól), hanem felébreszti Krisna iránti szunnyadó szeretetünket is. Az ember dolgozhat saját foglalkozásának megfelelően, de van néhány olyan munka, amely nem ajánlott. El kell kerülnünk azokat a munkákat, amelyekkel közvetve vagy közvetlenül megszegnénk a fentebb említett négy szabályt.

(5) Aki komolyan vibrálja a Hare Krisna mahá-mantrát, annak a legjobb, ha hasonló mentalitású emberekkel társul, amennyire ez lehetséges. Ez nagy lelki erőt ad. Megfigyelhetjük, hogy az ember átveszi azoknak a tulajdonságait, akikkel társul. Ha valaki például orvos vagy ügyvéd szeretne lenni, akkor orvosokkal és ügyvédekkel kell társulnia. Nagyon figyelmesen kerüljük el azoknak a társaságát, akik akadályozzák a lelki életet (például materialisták vagy nem érdeklődnek a lelki dolgok iránt). Azoknak a társasága azonban, akik a mahá-mantra vibrálásával és a négy szabály követésével igyekeznek fejlődést elérni a lelki életben, a legjobb és leghasznosabb társulás annak érdekében, hogy gyorsan haladhassunk a haza, Istenhez vezető úton.
 
Forrás: Satsvarupa Dasa Goswami, Prabhupada, The Bhaktivedanta Book Trust, 1992
 

A Világ Tanítói

Get the Flash Player to see this player.
Flash Image Rotator Module by Joomlashack.
Ajaib Singh
Prabhupada
Ching Hai
Steiner
Kriyananda

Santmat
Kepesseg
Aranyhegy
Body Talk